Hungarian Translation of MBT B1S1C8

From My Big TOE Wiki
Jump to: navigation, search

Thomas Campbell: Nagy Mindenség Teóriám

Magyar fordítás: Gyalog Zoltán
Első Könyv: ÉBREDÉS


1-es Szekció
Téveszme vagy Tudás: Ez a Fickó Őrült, vagy Mi?


8 A Módosult Tudatállapotok Tudománya

Több más helység mellett, a laborfőépület tartalmazott egy irányítószobát, és három izoláció kamrát. Az egyik kamra teljes elektromágneses pajzzsal rendelkezett, így a Föld mágneses mezeje, avagy egyéb kóbor sugárzás jelenléte nem moshatta el, avagy erősíthette fel azokat a delikát hatásokat, melyeket a gondosan irányított elektromágneses mezők gyakorolhattak a módosult tudatállapotokra. Minden kamra úgy került megkonstruálásra, hogy annyi érzékszervektől való izolációt biztosítsanak, amennyi csak lehetséges, és mindegyikük kapcsolatban állt az irányítószobával hangösszeköttetés és mérőberendezések által.

Kölcsönvettem pár használatlan, kifinomult és drága elektrosztatikus érzékelőt és hangjelzés generátort, míg Bob egy komplett EEG berendezést (elektroencephalográf) és egy professzionális hangkeverőt vásárolt. Bill Yost egy különlegesen érzékeny bemeneti voltmétert szerzett be. Dennis és én megterveztünk és megépítettünk egy szerkezetet, mely lehetővé tette a galvanikus bőr reakció (GBR) nyomon követését. Idővel relatíve jól felszerelt labor állt rendelkezésünkre a munkához, még ha az állandó forrasztásokból visszamaradt fémforgács borította is csaknem teljes padlózatát.

Megmértük Bobot. Bob megmért minket. Egy kulcs-adat, melyet Bob a saját magán végzett testen kívüli tapasztalások (TKT) során mért korábbi berendezéseivel, nem más volt, mint egy 4 Hz-es oszcilláció testében és tudatában, közvetlen azelőtt, hogy elhagyta volna testét, és néha akkor is, amikor abba visszatért. Kísérleteink azt mutatták, hogy amikor egy mérőeszközökkel felszerelt embert e pulzációs állapotban sikerült elkapnunk a laborban, ekkor az EEG azt mutatta, hogy a több elektródapár által összegyűjtött agyhullámok szokatlanul koherensek voltak (fázisukban), kollektíve szinkronizáltnak mutatkoztak, és 4 Hz-es érték modulálta őket. A GBR érték is 4 Hz-es oszcillációba kezdett. Bob ösztönösen tudta, hogy eme pulzációs állapot egy kulcselem volt, így célul tűztük ki reprodukálását – el akartuk érni, meg akartuk tartani, mindezt akaratunk szerint, és irányításunk alatt tartva.

Egy irodalmi kutatás pár korábbi, a testen kívüli tapasztalást tárgyaló tanulmányt tárt fel, melyek a jelenséget „asztrális projekciónak” is nevezték. Vagy fél tucat, széles körben tisztelt, jó szakmai hírnévvel rendelkező, komoly medikusi és technikai tapasztalattal bíró tudós tanulmányozta a testen kívüli tapasztalást több évtizeden át, jobbára az utóbbi évszázad fordulóján. Egy Dr. Hereward Carrington és Slyvan Muldoon által írt könyv, melynek címe Az Asztrális Test Projekciója, és mely mely 1929-ben jelent meg a new york-i Samuel Weiser kiadásában, azt feltételezte, hogy a tobozmirigy érintett a testen kívüli tapasztalás jelenségében. Oliver Fox Asztrális Projekciók: Testen Kívüli Tapasztalások és Dr. Robert Crookall Az Asztrális Projekció Tanulmányozása és Gyakorlása (University Press, 1960) című művei szintúgy egyetértettek, hogy a tobozmirigy alighanem egy kulcs-szerv lehetett a testen kívüli tapasztalás kapcsán.

Fáradhatatlanul kísérletezős fázisunkban voltunk, és bármit hajlandóak voltunk kipróbálni legalább egyszer. Dennis és én mindenekelőtt bármely szokatlan kísérleti berendezéssel hajlandóak voltunk felszerelni magunkat. Csak azt követően, hogy leteszteltük, milyen hatással van ránk az új műszer, és miután meggyőződhettünk hasznosságáról és biztonságáról, hagytuk jóvá használatukat mások számára is, hogy szélesebb mintakörből származó adatkincsre tehessünk szert – barátok, látogatók, véletlenszerűen arra járók, bárki – nem voltunk válogatósak. Olyasmit kerestünk, ami működhet bárkin és mindenkin.

Például, az egyik dolog, amit kipróbáltunk, az volt, hogy 4 Hz-en ráztuk a tobozmirigyet. Egy óriási kondenzátort építettünk, több mint fél négyzetméteres lemezekkel, mely alkalmas volt egy uniformis, erős elektromos mező generálására. Eltökéltek és hűek voltunk célkitűzéseink eléréséhez – a kockázatvállalás nem volt probléma. A lemezekbe megközelítőleg 250.000 voltos feszültséget irányítottunk 4 Hz-es AC jel formájában, majd a lemezek közé rakva fejemet, megkíséreltem elérni egy működő módosult tudatállapotot. Körülbelül egy órát töltöttem el így, kísérleteket folytatva különféle voltértékek és frekvenciák megadásával különféle módosult tudatállapotok vonatkozó tükreiben, olyan rezonáns hatás előfordulásában reménykedvén, mely dramatikus hatást gyakorol tudatom állapotára. Hirtelen bágyadtnak kezdtem érezni magam. Fejem veszélyesen ingadozott a lemeztelenített fémlemezek között. A kísérletet leállítottuk. Rémes fejfájásom volt úgy három hétig.

Negatív iongenerátorokkal dolgoztunk, melyek kontrollált munkahátteret biztosítottak, és ultra-kifinomult érzékenységgel bíró bemeneti voltmérőket használtunk, hogy tanulmányozhassuk a normál-, illetve módosult tudatállapotban lévő testek által generált elektromos potenciál változásait. Kölcsönvett eszközökkel mértük fejünk körül a statikus elektromos töltés dinamikus növekedését, amint ki-és behangolódtunk az EEG által mért agyhullám konfigurációkra.

Kicsit olyannak tűnhet, mint ötleteiknek hódoló őrült tudósok aktivitása dombtetőn álló laboratóriumukban éjfél idején, ám mi éppoly komolyak, józanok, és eltökéltek voltunk, mint más tudósok, akik tradicionális problémák megoldásán fáradoztak szerte a világban az egyetemeken. Gondosak voltunk tudományunkat illetően. A metodológiánk jó volt. Óvatosak és konzervatívak voltunk? Nem, nem voltunk óvatosak. Ha bármi kicsiny esély is mutatkozott, hogy tudáshoz jussunk, éltünk vele. Keményen eltökéltek voltunk, hogy becsületes válaszokhoz jussunk – legitim, ellenőrizhető, megismételhető eredményekhez. Tudni akartunk, és ez egy élet lehetősége volt ahhoz, hogy meg is találjuk e tudást. Félelem nélküliek voltunk az igazságot kergető üldözéseinkben, mivel a kockázatok teljesen láthatatlanok voltunk előttünk – némely alkalmakkor, a fiatalságból származó naivitás és lankadhatatlan lelkesedés előnyökkel jár.

Mindeközben, míg Dennis és én a laborban és a laboron dolgoztunk, Bob vezetett és tanított minket annak érdekében, hogy megtapasztaljuk és felfedettük a nem-fizikait. Először mély relaxációs állapotba vezetett minket, majd, vizualizációs technikákat használva fókuszáltuk gondolatainkat, összpontosítottuk figyelmünket – elengedtük testünket és környezetünket. E gyakorlatok különféle tudatállapotokat eredményeztek, melyek hasonlóak voltak ahhoz a meditációs állapothoz, melynek elérését a TM során sajátítottam el. Bob úgy vélte, talán megragadható alkalom mutatkozhat az ébrenlét és alvás határán. Gyakoroltuk az e ponton való tartózkodást. A test elaltatását, miközben az elme egyidejűleg ébren marad. Végül jóvá váltunk ebben, és nem is tartott sokáig elérnünk ezt. Miután kifejlesztettünk egy alapvető kompetenciát vagy fél tucat módosult tudatállapot definiálását és akaratlagos megismételhetőségét illetően, belekezdtünk az egyes állapotok funkcionalitásának feltérképezésével kapcsolatos kísérletekbe. Mindegyik elme-állapot saját, egyedülálló funkcióval rendelkezett – dolgok, melyeket megtehettél, képességek, melyekkel rendelkeztél, míg az adott állapotban tartózkodtál.

Continue on to My Big TOE - Hungarian Translation - Book 1, Section 1, Chapter 9

Return to the Hungarian Translation Linkage Page