Hungarian Translation of MBT B1S2C18

From My Big TOE Wiki
Jump to: navigation, search

Thomas Campbell: Nagy Mindenség Teóriám

Magyar fordítás: Gyalog Zoltán
Első Könyv: ÉBREDÉS


2-es Szekció Miszticizmus Demisztifikálva: A Valóság Alapjai


Téveszme vagy Tudás: Ez a Fickó Őrült, vagy Mi?


18 A Kezdetekkor . . . Okozatiság és Miszticizmus

A kezdetek mindig nehézkesek. Bárhol is kezdjünk bele vizsgálódásainkba, azonmód felvetődik a kérdés: „Mi volt azelőtt?” E kérdés az objektív okozatiságról alkotott érzékletünk eredménye – hogy mindent meg kell, hogy előzzön az oka. Mindennek kell, hogy legyen egy oka? Ha „nem”, úgy azonnal misztikusak a kezdetek. Ha „igen”, úgy a kezdet logikai lehetetlenség. Az okozatiság logikájának olvasatában a kezdetek illogikusak. Az okozatiság logikája megköveteli (mivel mi létezünk) hogy a kezdeti létezés, melyből mi is származunk, spontán törjön fel a semmiből. Világos, hogy az objektív okozatiság észleletének a saját maga szabályait kell megsértenie ahhoz, hogy egyáltalán életbe léphessen.

A másik alternatíva – mely szerint nincs kezdet, a létezés valamely módon végtelen és örök, önmagában is misztikus kijelentés, mely sehonnan sem jött és sehová sem tart. Ily határtalan fokú miszticizmus nem ajánl sem válaszokat, sem pedig nyomravezető jeleket támogatóinak. Azon premissza, mely szerint a kezdeteket illető tudatlanságunk totális és szakadatlan, nem különösebben hatékony módja a kezdeteket illető analízis első lépéseként. Meglehet, könnyű, ám nem hasznos. Eme logikai alternatíva triviális megoldásról gondoskodik, mely nem kínál alapot, melyre realitást lehetne építeni.

Így logikus, hogy az objektív okozatiság felé fordulni misztikus kezdeteket eredményez. Hasonlóképpen, az objektív okozatiság tagadásának logikus eredménye (mely szerint kezdeteinket egy azokat megelőző ok okozta) szintúgy misztikus kezdetekhez vezet. Jóllehet objektív okozatiságunk logikája arra látszik mutatni, hogy kezdeteinknek misztikusnak kell lenniük, ez nem szükségszerűen van így. Minden ama valóság függvénye, melyben a kezdet végbemegy, illetve, amelyből szemléljük azt. Az okozatiság rendszer specifikus – az okozatiság logikája (a FAV fizikájának logikája, például) csupán egy adott okozati rendszerben áll meg. Az okozatiság logikája csupán azt követeli meg, hogy egy adott rendszer kezdetei csak egy olyan nézőpontból szemlélve tűnjenek misztikusnak, mely a rendszeren belül van. Az okozatiság logikája semmit sem képes mondani saját rendszerének kezdeteiről, mivel azok a kezdetek kívül esnek azon a rendszeren – túlmutatnak a rendszer okozati logikájának elérésén. A kezdetek a soron következő, magasabb szintű okozatisághoz tartoznak, és kívül esnek egy alrendszer saját okozati logikájának hatáskörén és vizsgálódásainak lehetséges skáláján. Képzelj egy okozati rendszerekből álló hierarchiát, ahol mindegyik a soron következő rendszer al-halmaza. Ily módon, a miszticizmus eltávolítható a kezdeteinkből, amennyiben képesek vagyunk megtartani perspektívánkat azon szuperhalmazt illetően, amelyhez tartozunk.

Nem állítom, hogy objektív okozatiságunkat száműznünk kéne. Valóságunk objektív okozatiságának logikája tudományunk filozófiai alapját szolgáltatta és szolgáltatja. Arra motivált minket, hogy feltegyük a kérdést: „Hogyan működik ez?” vagy „Ezt mi okozta?” Elvezetett a technológiához és ahhoz a megértéshez, mely most azért könyörög nekünk, hogy tegyük meg a következő lépést, mely lépés túlmutat a merőben materiálison. Nem száműzöm eszköztáramból objektív okozatiságunk logikáját. Tudós vagyok – vele élek, és dolgozom. Mindössze a megfelelő perspektívára vonatkoztatom azt. Rámutatok logikai korlátaira, jelentős alkalmazhatóságának határaira, illetve a tényre, hogy az objektív okozatiság kezdete megköveteli, hogy megsértse saját logikáját.

Így a mi kezdeteink, a mi objektív okozatiságunkból nézve, definiálhatatlanok, avagy, ezzel megegyezően, misztikusok. Amennyiben nem teszel logikai egyenlőségjelet „definiálhatatlan” és a „misztikus” közé, semmi gond. Tekintettel arra, hogy a téma valóságunk megteremtése (kezdeteink), a „szükségszerűen definiálatlan” és „tudhatatlan” kifejezések gyakorta alakulnak át „misztikussá” a legtöbb elmében – ezért használom a „misztikus” szót, hogy általánosságban jelöljem meg a tudhatatlant. Mire a végére érsz ennek a trilógiának, a miszticizmus fátyla logikai úton lekerül kezdeteinkről és világosan érteni fogod létezésünk gyökereit és hogy hogyan és miért léptek létezésbe eme gyökerek.

Amint realizáljuk, hogy az okozati logika, mely a tudományt adja nekünk, egyszersmind korlátok közé szorítja megértésünket a nagyobb valóságról (és annak kezdetéről), akkor szabaddá nyílik előttünk az út a nagyobb igazság felfedezéséhez. E realizálás híján, a megértést illető perspektívánk és kapacitásunk egy koncepcionális börtönben sínylődik (egy hitcsapdában), melyet mi magunk építettünk.

A hibás hit egy univerzális okozatiságban (ellentétben a helyi okozatisággal) gyakorta kerül használatra annak érdekében, hogy azokat, akik racionálisan mernék bolygatni a kezdetek kérdéseit, tudatlannak és helytelen gondolkodásúnak tűntessék fel. Az ismétlőlegesen feltett kérdés „Mi volt azelőtt?”, elkerülhetetlenül azzal végződik, hogy be kell ismerni a komplett tudatlanságot, mely egy másfelől racionális diskurzus alapját alkotja. Arra a pozícióra helyezkedem, hogy logikai argumentációkat építeni a tudatlanság alkotta alapkövekre rendkívül hatékonytalan, és legjobb azonnal megszabadulni az ilyetén bolondságoktól, avagy nem-szubsztanciális sejtelmektől. A mi fizikai tér-idő okozatiságunk lokális, és egész egyszerűen nem vonatkozik a „mi volt azelőtt” típusjelű kérdésekre – máskülönben vagy nem rendelkezhetnénk kezdettel, avagy spontán kellett, hogy előpukkanjunk a semmiből. Mindkét alternatíva misztikus hitekhez vezet, melyek sem tudományosan, sem logikusan nem produktívak – egyik sem ésszerű, és egyik sem nyújt logikus alapot egy tudományos Nagy Kép Mindenség Teória megépítéséhez. Egy jelentős paradigmaváltás, mely eme szekcióban kerül ismertetésre, újabb alternatívát nyújt (szükségszerűen misztikust, a FAV szemszögéből nézve) mely nem hit alapú, mely ésszerű, és mely tudományosan és logikusan egyaránt produktív.

Kezdeteink azok miatt a limitek miatt tűnnek misztikusnak számunkra, melyeket logikánk korlátai, illetve hit-alapú perspektíváink korlátai erőltetnek elménkre. Amennyiben felemeled tudományodat, víziódat és megértésedet az okozatiság következő szintjére – a szuperrendszerhez, mely a FAV-ot alrendszerként tartalmazza – úgy a mindig jelenlévő miszticizmus visszahúzódik újonnan szerzett tudásod külső peremeihez.

Amennyiben valóságképed (világnézeted, avagy a valóságról alkotott megértésed) jelentősen nagyobb, mint a szomszédod valóságképe, úgy a szomszédod miszticistának találhat téged. Csakugyan, mindig miszticistának tűnsz majd egy olyan nézőpont számára, mely nagymértékben limitált megértésében, függetlenül attól, hogy mennyire racionális, teljes, és tudományos a saját megértésed. A miszticistát, olybá tűnik, tudhatatlan interakciók animálják, melyek kívül esnek a racionális megértésen. Meglehet, a kutyád azt gondolja, hogy hatalommal bíró, irracionális miszticista vagy. Amennyiben szomszédod is különösképpen jó, kedves, bölcs, produktív, sikeres, és talpraesett embernek tart, úgy érdemes lenne megértenie neki is mindazt, amit te érteni látszol. Ám, ha arrogánsnak, leereszkedőnek, manipulatívnak, propagandistának tűnsz és adományokat gyűjtesz, úgy szomszédod jól tenné, ha ajtaját zárva hagyná és elkerülne téged. Lényed minősége kifejezi megértésed helyességét. Gondolkodj ezen egy pillanatig. Mit mond a te lényed minősége a te megértésedről?

Continue on to My Big TOE - Hungarian Translation - Book 1, Section 2, Chapter 19

Return to the Hungarian Translation Linkage Page