Hungarian Translation of MBT B1S2C20
Contents
Thomas Campbell: Nagy Mindenség Teóriám
Magyar fordítás: Gyalog Zoltán
20 Minden Dimenziók Okozatisága Potenciálisan Tudóssá Alakíthatja A Misztikust a Belső Térből
A tudósok gyakran hiszik azt, hogy mindennek objektív oka kell, hogy legyen. Ez, mint kiderül, nem fair, avagy ésszerű elvárás. Túlnyújtja a FAV okozatiság koncepcióját azon a határolt, intellektuális, avagy logikai régión, melyre vonatkozik. Egy ennél szigorúbban korlátozott kijelentés: Minden, amit objektíven meg tudunk érteni a FAV alapú tudásunkkal, kell, hogy rendelkezzen egy okkal. Ezzel egyet tudunk érteni, teljes mértékben megértve a korlátokat, melyeket az implikációk jelentenek: „Objektíven megérteni FAV alapú tudásunkkal”, mely tudás olyan mérésekre építkezik, melyek kizárólag a FAV-on belül történtek. E nézőpontból, csupán azoknak a dolgoknak kell hozzáférhető okokkal rendelkezniük, melyek feltevésére limitált FAV perspektívánkból képesek vagyunk. Ami a FAV-on túl van, misztikusnak tűnhet számunkra, és saját dimenziójának okozatisága logikusan megszegheti a mi 3D objektív okozatiságunkat, melynek eredményeként mérhető FAV effektusok jelentkeznek, melyeket gyakorta bélyegzünk paranormálisnak. A paranormális esszenciálisan annyit jelent, hogy okozatnélküli – túl van a normál ok és hatás viszonyrendszereken, melyeket a mi limitált FAV fizikai tudományunk definiál. Amint a FAV tudomány korlátai leküzdésre kerülnek, úgy az, mit egykor paranormálisként definiáltak, az normális része lesz egy nagyobb tudományos megértésnek, mely az okozatiság egy magasabb (általánosabb) szintjének felel.
- ►A „FAV-on túli” koncepciója furcsának, tudománytalanak, bizonyíthatatlan badarságnak tűnik? Amennyiben igen, úgy alighanem a többséghez tartozol. A felvetés, mely szerint semmi sem létezik a FAV-on túl, egy normális, ön-beteljesítő, ön-megörökítő, illogikus hit. A Nagy MT soron következő négy szekcióján keresztül szándékomban áll kimerítően megvizsgálni ezt a hitet, és egy racionális alternatíváról gondoskodom, mely még teljesebben, pontosabban, és konzisztensen magyarázza meg a hozzáférhető mért adatot. Valami olyannak a kirajzolódása, mely annyira szokatlan és komplex, mint ez a Mindenség Teória, szükségszerűen lassú és metodikus folyamat kell, hogy legyen – ez az oka annak, hogy beletelhet még némi időbe, míg a Nagy Kép fókuszba kerül előtted. Amennyiben a 6-os Szekció végéig meg tudod őrizni a nyitott szemléletű szkepticizmus hozzáállását, úgy kitűnő pozícióban leszel ahhoz, hogy saját személyes adatodat és specifikus tudásodat alkalmazva ellenőrizhesd e modell értékét, és kifejleszd pontos konklúzióidat. Sajnálatos módon, a paradigma-döntés és az újraépítés folyamata szükségszerűen olyan koncepciók elővezetésével jár, melyek kétségesnek, és a kezdetekkor hihetetlenül nehézkesen elképzelhetőnek tűnnek – máshogy nem is történhet meg.◄
A NAV-ban történő normál események és interakciók egy uniformizált okozatiság keretei között kell, hogy végbemenjenek. Jól definiálható akció és reakció lelhetőek fel – a hasonló folyamatoknak konzisztensen hasonló eredményeket kell produkálniuk minden kísérlet során. A fő különbség az okozatiság között, mely a NAV-ban lokális (és mely a NAV tudományát definiálja), illetve az okozatiság között, mely a FAV-ban lokális (és mely a FAV tudományát definiálja), az, hogy a NAV-ban az okok lehetséges tárháza sokkal kevésbé kötött. A FAV és annak okozatisága a NAV-nak, és a NAV okozatiságának egy al-halmaza. A szabályok, melyek a NAV fizikáját és a NAV élőlényei között fennálló interakciókat kormányozzák, egy magasabb rendhez tartoznak (még általánosabb, kevésbé megkötött). Így, a NAV képes interakcióba lépni a FAV-val oly módokon, melyek megsértik a FAV okozatiságát (az ilyen interakció paranormális aktivitást produkálhat a FAV nézőpontjából tekintve), ám megtartják a NAV saját okozatiságát. Egy lépést felfelé téve, a NAV-on túli szintén rendelkezik a saját egyedülálló okozatiságával, mely újra csak egy magasabb rendű, kevésbé kötött szabályrendszernek felel. Hasonlóképpen, a NAV-on túli képes interakcióba lépni a NAV-val oly módokon, melyek megsértik a NAV okozatiságát, ám megtartják a NAV-on túli okozatiságát. És így tovább, ahogy a létezés minden nagyobb dimenziója az alatta lévő támogatója, szuperhalmaza.
- ►Végül megértést szerzünk arról, hogy az, hogy egy valóság fizikainak, avagy nem-fizikainak tűnik-e, az relatív a megfigyelőhöz képest. A minőség, mely a létet fizikaiként, avagy nem-fizikaiként jeleníti meg, egyszerűen a szemlélő perspektívájának eredménye, és nincs önálló, valós jelentősége. Egyelőre, a FAV és a NAV fogalmai egy olyan, a nagyobb valóságot illető hasznos elgondolás-együttes hozzáférhetőségéért kezeskednek, mely megközelíthető annak a FAV lakónak a perspektívájából, aki nem tapasztalt más valóságot a fizikain kívül, melyben ezt a könyvet olvassa.◄
A mi nézőpontunkból, a FAV tűnik a belső-okozatiság által fűtött valóságvonat végső állomásának (hacsak nem számítjuk ide a képzeletbeli Flatland-et (kétdimenziós Síkföld) mint az alattunk lévő, következő dimenzió-megállót.) E. A. Abbott Flatland című könyve kitűnő megértést biztosít azt illetően, hogy milyen tudományos, filozofikus, és szociális nehézségekkel jár a magasabb dimenziók érzékelése. Bárki könnyedén megérti annak a dimenziónak a korlátait, melyek saját normál perspektívájuk alatt léteznek; ezzel azonos időben, felfelé tekinteni nem jelenít meg semmi mást, mint konfúzus misztikumot. Jóllehet a Flatland csupán a geometrikus és a térbeli dimenziókat tárgyalja, azok a nehézségek, melyek egy olyan dimenzionalitás érzékletének és megértésének kapcsán jelentkeznek, mely dimenzió más, mint a szemlélő natív érzékleti konstrukciója, nagyban hasonlóak.
- ►A Flatland második, újraszemlézett kiadását E.A Abbott 1884-ben publikálta, és jelenleg a Princeton University Press gondozásában férhető hozzá. A könyv szórakoztató, humoros formában ismerteti azokat az alapvető technikai, episztemológiai, szociális, és politikai nehézségeket, melyek akkor jelentkeznek, mikor megkísérled a valóságot illető éberségedet túlterjeszteni a fizikai érzékleteid dimenzionalitásán. Amennyiben még nem olvastad azt a könyvet, úgy arra buzdítalak, hogy tedd meg. Segíteni fog megérteni, hogy valóságod látszólagos logikája és gondolkodási processzusod analitikus minősége miképpen korlátozottak a dimenzionalitás áltat, melyben azt hiszed, hogy élsz. A Flatland teljes egészében elérhető online formátumban a következő címen: http://www.geom-umn.edu/~banchoff/Flatland ◄
Meglehet, hogy a NAV-on túli a legkülsőbb réteg, avagy, meglehet, hogy a NAV-on túlon-túli a legkülsőbb. Később mindkettőt nagy részletességgel írom le és magyarázom meg, amint azt is tárgyalom, mi valójában a dimenzionalitás, és mi módon generálódik. Ne feledd ezeket a gondolatokat. Újra felvesszük majd ennek a beszélgetésnek a fonalát, és folytatjuk a valósághagyma meghámozását azt követően, hogy kimerítően kifejlesztettük mindazon koncepcionális alapokat, melyek támpillérek gyanánt szükségesek egy Nagy MT megkonstruálásához.
Jóllehet még nem magyaráztam meg a dimenzionalitás eredetét és természetét, immár nem túl korai, hogy tárgyaljuk pár tulajdonságát az okozati hierarchiákhoz, avagy valóság al-halmazokhoz képest. Mint látjuk, a kezdetek hozzátartoznak, illetve kormányoztatnak a soron következő felsőbb dimenzió okozatiságának szabályaihoz és szabályai által. A létezés minden dimenziója megszüli és táplálja azokat a gyermek-dimenziókat, melyeket létrehoz. Egy gyermekből válhat (de nem feltétlenül szükséges, hogy azzá váljék) egy szülő. Egy szülő több gyermeket szülhet. Minden gyermek a saját dimenziójában létezik. A dimenzionalitás olyan, mint a családfád, rendelkezik a szélesség és a mélység tulajdonságaival. Mindazonáltal, e beszélgetés során csak a mélységgel foglalkozunk – a kreációs hierarchiával. A gyermek perspektívájából nézve, saját születése (kezdete) misztikusnak kell, hogy tűnjön. A szülő számára, a gyermek születését illető folyamat és körülmények jól megértettek, és a legkisebb mértékben sem misztikusok.
A gyermek saját lokális objektív okozati rendszeréből nézve, a gyermek valósága logikus módon követeli meg a misztikus kezdetet. Más szavakkal, bármely, objektív okozatiságra épülő rendszer az által a lokális logika által különül el más okozatiságra épülő rendszerektől, mely lokális logikán keresztül definiálja magát. A valóság al-halmazok, melyek közül mindegyik saját lokális okozatisággal rendelkezik, hasonlóak azokhoz a szoftverkomponensekhez és szubrutinokhoz, melyek nagy, komplex szimulációkban működnek – mindegyikük egymással összefüggő módon futtatódik egyazon számítógépen belül, mindaddig, míg ön-konzisztens szabályrendszerek definiálják belső és külső interakcióikat. Létezhetnek kapcsolatok és interakciók okozati rendszerek között, ám a felfogás és a megértés rendszerint csak egy irányba halad – a szuperhalmazból az al-halmazba. Az al-halmaz nem rendelkezik azzal, ami ahhoz szükséges, hogy megértse a szuperhalmazt. Hogy sor kerülhessen a szuperhalmaz megértésére, ahhoz először a szuperhalmaz egy tagjává kell válni.
Ha olvastad a Flatland-et, úgy világos, hogy egy adott valóság hétköznapi lakói csupán azokat az interakciókat tudják vizsgálni és megérteni, melyek a saját valóságukon belül zajlanak, illetve azok által a lakók által végzett interakciókat, mely lakók valósága erőteljesebben korlátozottabb a sajátjukénál. Egy erőteljesebben korlátozott valóság lakói nem képesek felfogni egy kevésbé korlátozott valóságot, mert az kívül esik normál érzékelésük határain.
Minden valóságdimenzió rendelkezik saját szabályaival, melyek objektív tudományát definiálják. Ezen kívül, minden valóságdimenzió szubjektívként és misztikusként tapasztalja meg a következő, magasabb (kevésbé limitált) dimenziót. Következésképpen, a te miszticizmusod valaki másnak tudomány lehet: attól függ, mekkora képben élsz és dolgozol, és mekkora mértékben limitálják érzékelésedet a korlátok. A következő magasabb dimenzióból szemlélt perspektíva egy nagyobb kép megjelenítéséről gondoskodik, melyhez teljesebb megértés társul. E még átfogóbb, teljesebb, és kevésbé korlátozó tudás csak úgy férhető hozzá alacsonyabb dimenzionalitással bíró lények számára (azon lények számára, melyek erőteljesebben korlátozott éberséggel rendelkeznek), amennyiben azt saját maguk individuálisan lokális-szubjektív elméjén keresztül tapasztalják meg.
Következésképpen, egy misztikus éppúgy lehet egy magasabb dimenzió tudósa, avagy egy téveszmés bolond, reménytelenül belegabalyodva a hit torz pókhálóiba. Honnan tudod, melyik az érvényes? Ez egy jó kérdés! A különbségtevő processzust részletesen végigvesszük a 3-as Szekcióban (különösen a Második Könyv, 14-edik Fejezetben). Mindenekelőtt, olvasd el a Flatland-et, mely segít számodra méltányolni azon problémákat, melyek magasabb dimenziók megértése kapcsán jelentkeznek. Másodszor, gondosan és tudományosan gyűjtsd tapasztalataidat, lépésről lépésre követvén az elméd, tudatod és lényed minőségének és képességeinek növelését jelentő ösvényt. Majd egyszerűen ízleld meg a pudingot, hogy elkülönítsd a bölcsességet a bolondságtól. Amennyiben nem tudsz megkülönböztetni egy magas minőségű tudatot, mely bölcs és szeretetteljes egy olyantól, mely nem az (azaz okítatlan ízlelőbimbóid vannak és nem vagy képes helyesen interpretálni tapasztalataidat), úgy ismételd a második lépést oly gyakorisággal, mely szükséges. A megismeréshez nélkülözhetetlen az elkötelezettség, és meglehet, hogy fejlesztened (evolválnod) kell tudatodat azelőtt, hogy gyakorlottá válsz a különbségtételben.
A különálló dimenziókban fellelhető lokális valóságok, illetve a dimenzionális egzisztenciák hierarchiája olyan elgondolás lehet, melyen nehéznek tűnhet fogást lelni. Légy türelemmel – a mag elültetésre került, és később megtudjuk, honnan származnak ezek a dimenziók, mi a jelentésük, hogyan teremtődnek, és hogy mi dolga is lehet mindezzel szeretetnek, bölcsességnek, és fizikának.
