Hungarian Translation of MBT B1S2C24a

From My Big TOE Wiki
Jump to: navigation, search

      Thomas Campbell: Nagy Mindenség Teóriám

      Magyar fordítás: Gyalog Zoltán
Első Könyv: ÉBREDÉS


2-es Szekció Miszticizmus Demisztifikálva: A Valóság Alapjai


Téveszme vagy Tudás: Ez a Fickó Őrült, vagy Mi?


24a Két Koncepció

Az előző fejezet remélhetőleg elpusztította a gyors és könnyen megszerezhető megoldástabletta illúzióját, így biztos lábbal állsz a valóság mind személyes, mind osztott természetének talaján. Most, hogy hozzáállásod, perspektívád, és fókuszod megfelelő módosításokon estek keresztül, térjünk vissza a munkához, melyet egy hiteles Nagy Mindenség Teória (Nagy MT) kifejlesztése jelent. A legjobb processzus, melyet új teoretikus távlatok felfedezése során alkalmazhatunk: (1) minimalizálja a szükséges feltevések számát, és (2) minden hátra maradt feltevést a lehető legalapvetőbb szintig egyszerűsít. Albert Einstein tömören fejezte ki mindezt, mikor azt mondta: „A tudomány nagy célkitűzése a lehető legmagasabb számú empirikus tény magyarázata olyan logikai dedukció használatával, mely a lehető legkisebb számú hipotézisre, avagy axiómára hagyatkozik.”

Azt hiszem, Dr. Einstein büszke lenne ránk – egy olyan átfogó Nagy MT-t fogunk levezetni, mely megmagyarázza az empirikus tényeket – elmét éppúgy, mint anyagot, filozófiát éppúgy, mint fizikát, a normált és a paranormálist, a tudatot és a konkrétet – a logikai dedukció révén, mindössze két egyszerű feltevésből. És e két feltevésből csupán az egyik rendkívüli.

A teoristák komplex spekulatív struktúrákat építhetnek, ám az alapoknak, olyan egyszerűeknek és egyeneseknek érdemes lenniük, amennyire az csak lehetséges. Az első feltevés, melyre az evolúció Fundamentális Processzusaként hivatkozunk, máris megérthető, és jócskán tapasztalatkincsünkön belül észlelhető. A második, melyet filozófusok és teológusok gyakorta hívnak „Abszolútnak”, avagy az „Egy Forrásnak”, megkövetelheti, hogy a térbeliség által limitált világnézetünk és kulturális hiteink túlnyújtózkodjanak normál működésmintáikon. Amint az kiderül, eme „Egyetlen Forrás” egyszerűen a tudat – az ősi tudat – a fundamentális energia, mely a realitás médiája.

Amennyiben az ősi tudat koncepciója, mely egy véges, ám praktikusan végtelen, monolitikus indifferens energiaforma alakját ölti, kényelmetlen érzést kelt benned, úgy pontosan ennek kell történnie. Minden premisszát illetően érdemes szkeptikusnak maradnod, egyúttal célszerű megdupláznod kétkedésed mértékét minden misztikus premisszával kapcsolatban – még ha a logika meg is követeli, hogy legalábbis egy misztikus (az objektív tudáson túli, a FAV nézőpontjából tekintve) premisszának honolnia kell minden sikeres Nagy MT alapjánál.

Az objektív tudáson túli dolgoknak, a FAV szemszögéből nézve, definíciószerűen olyan dolgok, melyeken nem találunk szolid intellektuális fogást. Amennyiben ez a koncepció beleesne objektív tapasztalatkincsed körébe, amennyiben intellektuálisan és racionálisan komfortos lennél vele, úgy az többé nem lenne arra kvalifikált, hogy egy olyan Nagy MT-nek a misztikus, avagy metafizikai alapköveit alkossa, mely ezekre épülve ad logikus magyarázatot mind kezdeteinkre, az elmére éppúgy, mint az anyagra, paranormálisra éppúgy, mint a normálisra.

Az evolúció Fundamentális Processzusa, csakúgy, mint a strukturálható energia alapvető forrásaként mutatkozó ősi tudat, egyet jelentenek azzal a két alapfeltevéssel, melyre Nagy Mindenség Teóriám épül. Minden soron következő észlelet logikai származtatása és magyarázata e két fundamentális feltevés nyomán, illetve ezekből történik.

Nem kérem tőled, hogy higgy ezeknek a feltevéseknek az igazságában, sem pedig, hogy bizodalmad legyen helyességüket illetően. Nem vallást próbálok elindítani. A fentiek e Nagy MT logikai támpillérjei. Ezek a feltevések, a kijelentések, a logikai premisszák, melyekre Nagy Mindenség Teóriám struktúrája épül. Nagy Mindenség Teóriám egy modell. Ezeknek a feltevéseknek az értéke, illetve Nagy Mindenség Teóriám hasznossága kizárólag ama képességén alapul, hogy mennyire képes magyarázattal szolgálni az adatokra – pont! Kérlek, olvasd újra a két utóbbi mondatot kellő alkalommal ahhoz, hogy memóriádba vésődjenek. A 6-os Szekció végére sokkal jobb elképzelésed lesz eme realitásmodell hasznáról, és e feltevések potenciális helyességéről.

Az adat, avagy, Einstein szavaival, az „empirikus tények” halmazába minden és bármely olyan gondosan kiértékelt tapasztalat, avagy igazság beletartozik, melyeket te és mások akkumuláltatok az életről és a valóság természetéről. Eme adat két típus szerint érkezik – személyes adat, mely unikális a szubjektív tapasztalatod számára, és megosztott adat, mely a FAV objektív fizikai tapasztalatát reprezentálja (a FAV tudomány birodalma).

Amennyiben személyes adatod objektív kiértékelésre került, és nem torzítja azt az ego, a kötődés, hit és félelem, úgy felhasználhatóak lesznek arra, hogy vagy megerősítsék, avagy, hogy érvénytelenítsék ezt a modellt. Az ilyen típusú adatok kapcsán te vagy az egyetlen bíró, a kizárólagos, egyetlen lehetséges bíró. A szubjektív tapasztalat személyes természete miatt, csak saját magad számára lehetsz bíró.

A megosztott adat szintén fontos. A fizikai realitás és a FAV tudomány minden Nagy MT integráns részét kell, hogy alkossa. Mi, végső soron, ebben a pillanatban, interakcióban állunk azzal, ami igen meggyőző módon tűnik egy fizikai valóságnak. Az ésszerűség jegyében senki sem tagadhatja a fizikai tapasztalás fontosságát és szükségességét, még ha a tudat is alkotja a magot. A fizikai realitás és a fizikai realitás tudománya a Nagy Kép szükséges, racionális, és levezethető része kell, hogy legyen. Továbbá, a FAV-ban végbemenő interakciók (ahogy azokat a fizikai tapasztalásunk definiálja) teszik lehetővé számunkra, hogy teszteljük és mérjük a tudati minőség növekedésének (csökkent entrópia) objektív eredményeit.

 

►Ez az a pont, ahol a metafizikai vonatkozás először csatlakozik hozzánk felderítésünk során. Az, amit e fejezet során ajánlok, az nem az, amit én igaznak hiszek. Ez nem arról szól, hogy én mit hiszek a valóságról. Ez a valóság egy modellje, mely tapasztalataimra és kutatásaimra épül. Amennyiben a kettő közötti különbség nem kristálytiszta, úgy nem kommunikáltam olyan tisztán, amennyire az szükséges.
Néhányan úgy hihetik, hogy sohasem lehet szignifikáns különbség a kettő között – hogy a hit, és a szubjektív tudás megegyeznek. Nincs így. Az eredmények, az objektív mérhető eredmények képesek különbséget tenni a kettő között. Amennyiben nincsenek objektív mérhető eredmények, úgy nem lehetnek szolid, avagy tudományos konklúziók. Nagy Mindenség Teóriám egyet jelent egy olyan komoly kísérlettel, mely annak a nagyobb valóságnak a leírására és modellezésére vállalkozik, melyben te is létezel, mint egy digitális tudat. Ha mindaz, amit eddig olvastál, a kemény tudománytól roppant messzinek tűnik, légy türelemmel. Fizika és metafizika összeillesztése, mely aktus logikai követelménye minden helyes Nagy MT-nek, jelentős háttérfejlesztéseket követel.
Lokális objektív okozatiságunk kis kép perspektívájából nézve, egy erőteljes tudományos érvrendszer megépítéséhez a kutatónak más dolga nincs is, mint leírni a megfelelő egyenleteket. A matematika csupán szimbolikus logika. A kis kép korlátos lokális logikája tisztán kifejeződik a kis kép matematikája által. A FAV okozatiság rendszeren belül, ha a feltevések helyesek és a matematika helyes, úgy az eredmények is helyesek – ez az, ahogy a kis kép fizika működik. A Nagy Kép, mely egy még általánosabb okozatiságnak válaszol, nem írható le adekvát módon a kis kép logikájának eszközeivel. Tudom, hogy ezen a paradigmán sokak számára (különösen tudósoknak) nehézséget jelent átemelkedni, ám logikus, hogy a Nagy Kép, még általánosabb okozatiságával nem írható le teljesen egy kis kép perspektívából. Más szavakkal, a nagyobb valóság (NAV – tudat) nem határozható meg teljes mértékben egy korlátos lokális logika és tudás által, melyek annak a nagyobb valóságnak egy kis alhalmazához (FAV) tartoznak. Amennyiben megírhatnám a Nagy MT-t kizárólag a kis kép (FAV) matematikája (logikája) segítségével, úgy munkám szükségszerűen nem is lehetne több, mint egy kis MT. Ez egyike azoknak a láthatatlan falaknak, melybe Einstein ütközött kudarcos Egyesített Mező Teóriájával – a Nagy Képet kizárólag a kis kép logikájának eszközeivel kísérelte meg leírni. Legalább tudta, hogy létezik egy Nagy Kép, még ha azt nem is tudta, hogy az a kis kép egy szuperhalmazát alkotta.
A tradicionális, hitvakság jellemezte kis kép perspektíva fent tartja majd a régi paradigmákat és megőrzi a kulturális és tudományos dogmát egyszerűn azáltal, hogy tagadja egy nagyobb valóság létezését. Hogy konzisztens lehessen, ennek érdekében szintén tagadnia kell, de legalábbis kifogásszerű magyarázatokkal kell illetnie minden olyan tudományosan érvényesített adatot és tapasztalást, mely egyértelműen szemben áll hiteivel. Ez a régi, fáradt, fej a homokban, fenék a levegőben trükk. Első kézből származó tapasztalat birtokában biztosíthatlak arról, hogy kísérletet tenni az ezekkel a megemelt ülepekkel való intelligens eszmecserére a legtöbb esetben nem produktív – alacsony IQ, rossz lehelet, nulla vízió. Szerencsére, az elméket néha fel lehet nyitni, és a perspektívák néha változhatnak a növekvő tapasztalat, tudás, és megértés révén.
Amennyiben a fenti ideák ködösek, maradj velem – a megértés fokozódni fog és tisztává válik, amint folytatjuk felfedezéseinket. Ez a modell, ahogy bármely más modell, legnagyobbrészt tudásból és tapasztalatból konstruáltatott, kicsi sejtéssel avagy teorizálással is fűszerezve annak érdekében, hogy lehetőség legyen a különféle diszkrét adatok egyetlen, koherens és konzisztens egésszé való összetapasztására. Nyitott szemléletű szkepticizmussal közelítek ehhez a modellhez, ahogy neked is célszerű. Amennyiben hinnék benne, az korlátozná a képességemet, hogy új irányok szerint növesszem a modellt, amint új adatok akkumulálódnak. Ha ettől jobban érzed magad, én sem hiszek el semmit sem ebből az egészből.
A közölteket vagy tényként tudom (tudás), avagy úgy tekintek rá, mint a legvalószínűbb lehetőségre, avagy az eddigi legjobb hipotézisre (az írás pillanatában számomra hozzáférhető tudományos adatokra alapozva). Más szavakkal, ez a trilógia kísérleti jellegű eredményeimet és konklúzióimat reprezentálja, melyeket egy, a fizikaiban és nem-fizikaiban tett, harmincévnyi, személyes, komoly, gondos, tudományos felfedezőút során szereztem. Erőteljesen buzdítottak rá, hogy osszam meg veled tapasztalataim eredményeit és konklúzióit. Ezek a könyvek e megosztás eredményei. Hogy mit teszel e trilógiával, mit gondolsz felőle, mit veszel magadhoz belőle, teljes mértékben rajtad múlik.
A modelleknek minden esetben érdemes tartózkodniuk attól, hogy elzárják magukat a további evolúció lehetőségétől. A vita kedvéért, és, hogy kellő figyelemmel adózzunk azoknak, akik azt hiszik, hogy a hit és a tudás sohasem választható el egymástól teljesen, helyezkedjünk az ellenkező álláspontra. Még ha ez a trilógia az én hitemet is reprezentálja, és egy arra irányuló erőfeszítés, hogy meggyőzzön téged arról, hogy azt hidd, amit én hiszek, a potenciál, melyet számodra tartogat, mindaddig sértetlen marad, míg nyitott szemléletű szkepticizmussal közelítesz hozzá, és ellenállsz a késztetésnek, hogy hittel, avagy hitetlenséggel viszonyulj hozzá. A nyitott szemléletű szkepticizmusnak nincsen ésszerű, racionális, avagy logikus alternatívája.
Nagy Mindenség Teóriám, több más dolog mellett, egy személyes térképet reprezentál arról a valóságról, melyet felfedeztem, egyúttal megosztja azokat a magyarázatokat, melyeket annak érdekében kreáltam, hogy koherens ésszerűséget állítsak fel saját individuális tapasztalataim mentén. A tapasztalat személyes természete miatt, a te tapasztalataid némileg mások lesznek, mint az enyémek. Azonban, ha tapasztalataidat tudományosan értelmezed és gyűjtöd, illetve nem a hit, avagy a félelem kreálja azokat, úgy az alant húzódó igazság, melyből mindkettőnk tapasztalatkincse fakad, ugyanolyannak tűnik majd. Az alant húzódó igazság abszolút (mindenki számára ugyanaz) és nem személyes tapasztalatunk, avagy személyes létezésünk egy funkciója (ahogy senki máséi sem). Ez az oka annak, hogy térképem, jóllehet reflektálja individualitásomat, értékes útikalauz lehet számodra. Bár a cél (Nagy Igazság) ugyanaz mindenki számára, a saját utazásodon kell részt venned, és a saját utadat kell megtalálnod.
Egy szó az igazságról. Sok ember lokális és univerzális igazság tükreiben gondolkodik az igazságról. A lokális igazság relatív lehet. A megfigyelő szemében lakozhat. Némely alkalmakkor az indivídum perspektívájától és hiteitől függ. Ez nem az a fajta igazság, amelyre én hivatkozom. Az univerzális, avagy abszolút igazság ugyanaz mindenki számára – időtlen és megváltoztathatatlan. Az abszolút igazsághoz (a Nagy Igazsághoz) vezető ösvények és az indivídumok, akik ezeket az ösvényeket járják, olyannyira különbözőek lehetnek, hogy az ugyanarról az abszolút igazságról szóló megjelölések is roppant különbözőeknek tűnhetnek – különösen azok számára, akik kisebb megértéssel rendelkeznek. Az individuális interpretációk, amint annak lennie kell, a Nagy Igazság egy reflexiójaként jelentkeznek az adott indivídum elméjén és tapasztalatán belül.
Egy csoport, melyet bizonyos szempontból hasonló (a megértés mélységének szempontjából), míg bizonyos szempontból különböző (a járt ösvény, a kultúra és személyiség szempontjából), ám roppant bölcs és nagy tudású indivídumok alkotnak, jelentéktelennek és triviálisnak találná mindazokat a különbségeket, melyek egymás abszolút igazságról szóló megjelöléseiben mutatkoznak. Sajnálatos módon, e bölcsek távolléte alatt, szerényebb tudású követőik akár meg is ölhetik egymást a látszólagos különbségek okán, amint nézeteiknek relatív hatalmat és felsőbbrendű helyességet követelnek saját, egymással versengő organizációk keretein belül.
A voltaképpeni különbségek az abszolút igazságról szóló megjelölések között – miután a különböző nyelvek, kulturális, és vallásos kifejezésmódokat kivonjuk – sokkal kisebbek, mint amilyennek azokat valószínűleg gondolod. Ennek oka az, hogy minden spirituális út ugyanazokon az abszolút igazságokon konvergál, mely út az ego és félelem redukálásán át vezet, mely ego és félelem egyet jelentenek a zavarodottság és megosztottság elsődleges generátoraival.
A modellek egy alant húzódó igazság, avagy processzus praktikus reprezentációi lehetnek. Az atomhéj modellje nem egy olyan teóriára épül, mely szerint az atomoknak, akár a puhatestűeknek, héjjal kell rendelkezniük. Bizonyos héjjak csupán feltételezettek; a modell hasznosságának oka az, hogy némely adatra jobb magyarázattal szolgál, mint bármely más nézőpont. A héjakban hinni pusztán intellektuálisan korlátozó ostobaság. Hogy miből készülnek az atomhéjak, és honnan származnak, nem ésszerű kérdések – az atomhéjak csupán koncepcionális eszközök – mivel ezek metaforikus struktúrák, melyek egy alant húzódó valóságot írnak (modelleznek) le.
Nagy Mindenség Teóriám szintén koncepcionális. Tudjuk, hogy a mi limitált 3D perspektívánkból és lokális objektív okozatiságunkból nézve, egy Nagy MT, mely túlnyúl a FAV-on, feltétlenül kell, hogy rendelkezzék legalább egy darab misztikus lábbal, melyen áll. Ennek a misztikus lábnak túl kell esnie objektív FAV alapú logikánkon. Ha visszaemlékszel, ugyanezt a logikai követelményt támasztottuk lokális valóságunk kezdeteire (lásd e könyv 18-adik fejezetét). Az okozatiság és a racionalitás megköveteli, hogy belépjünk a metafizikai, avagy misztikus birodalomba (a FAV nézőpontjából nézve), amikor túlhaladunk a FAV-on. Egy olyasvalami abszolútnak a létezése, mely látszólag végtelen, a FAV perspektívából egyszerre tűnik misztikusnak és ködösnek, mindazonáltal, ez nem e modellnek a gyengesége. Éppen ellenkezőleg, ez egy követelmény.
Egy Nagy MT, mely nem tartalmaz misztikus (a FAV-ból nézve) feltevéseket, szükségszerűen helytelen és nem teljes, így logikus, hogy nem lehet több egy kis MT-nél, mely kizárólag a FAV-ra fókuszál. Egy kis MT-nek, mely a FAV objektív okozatiságára szorítkozik, nincs lehetősége Nagy MT-vé nőnie, mivel, definíciószerűen elzárta magát attól a megoldástértől, mely az adatok előhívásához szükséges. Amint azt megmutattuk, a kis MT-knek semmi logikus mondandójuk nem lehet kezdeteinkről, avagy az azokat a kezdeteket illető körülményekhez való viszonyulásunkról
Látnunk kell, hogy kibogozhatatlanul össze vagyunk kötődve kezdeteinkkel, mely kezdeteknek kiterjesztései vagyunk. Egy magasabb szintű objektív okozatiság (melynek a FAV objektív okozatisága és fizikája egy korlátozott alhalmaza) megköveteli, hogy szolidan kapcsolódjunk ahhoz, ami előttünk létezett. Egy nagyon fiatal gyermek kapcsolódik is szüleihez, függ is tőlük, egyben szüleinek extrapolációja. Mi, ehhez hasonló módon, kapcsolódunk is kezdeteinkhez, függünk e kezdetektől, és extrapolációik vagyunk. Egy olyan feltevés, mely túl van a FAV objektív okozati logikáján, esszenciális összetevője egy sikeres Nagy MT-nek.
Annak következtében, hogy a sokféle hívő minden olyan adatot elvet, mely konfliktusban áll dogmáikkal, így az önkorlátozó, saját kezűleg jóváhagyott, hit alapú hitvakságból mindennapos szociális betegség válik. Ami azt illeti, oly mindennapossá lesz, hogy a normát, és mint ilyen, a racionális nézőpontot definiálja bármely adott kultúrán belül. A lényeg: az embernek nem érdemes szükségszerűen arra számítania, hogy a normális, avagy a tradicionálisan racionális nézőpont fényt képes bocsájtani az új paradigmákra. Amikor új tudományos paradigmák kiértékeléséről van szó, az emberke előre kell néznie, illetve elegendő hosszú pillantás vetni a háta mögé ahhoz, hogy meggyőződhessen róla, hogy az új tartalmazza a korábbit, mint speciális esetet.
A főbb kérdések nem mások, minthogy vajon ez a látszólag korlátlan abszolút valami, melyet teóriám egyetlen misztikus (csupán a FAV nézőpontjából) feltevéseként választottam, vajon produkálja-e a kívánt eredményeket, illetve, hogy vajon egyet jelent-e a legegyszerűbb, legalapvetőbb és fundamentális hellyel, melyből kezdeteinkbe kezdhetünk. Haladás közben e misztikus felvetés karakterológiáját még precízebben fogjuk kifejleszteni.
A legfontosabb kérdés ez: képes lehet ez a két feltevés (a tudat létezése és az evolúció processzusa) a javak szállítására? Képesek lehetnek egy logikus alapról gondoskodni, mely elég széles és szilárd ahhoz, hogy támogassa a valóság egy átfogó modelljét? Lehetséges egy átfogó, őszinte, és egyenes Nagy MT-t építeni rá, mely Nagy MT reflektálja realitásunk elegáns szimplicitását? Az ezekre a feltevésekre épülő modell egyszerre általános és pontos? Ésszerű, és helyet enged az összes adatnak? Hasznos, praktikus és prediktív? Produkál objektív, mérhető eredményeket? Ezek a megfelelő kritériumok a két feltevés helyességének és hasznosságának elbírálására. Amint sor kerül e két koncepció teljesebbé fejlesztésére az elkövetkező három szekció során, tisztábban és precízebben fogod megérteni őket és implikációikat. Miután befejezetd a 6-os Szekció elolvasását, addigra sokkal jobb pozícióban leszel a Nagy Mindenség Teóriám valóságmodell hasznosságának és értékének elbírálásához.
Ez a modell, mint minden modell, eredményorientált. Fontos kérdés, hogy mennyire fedi le a jelenlegi tudásbázist, beleértve a fizikát (minden tudományt). Éppen ilyen fontos kérdés, hogy vajon mennyire fedi le a te személyes adatodat, és mások személyes adatait? A tudat rendelkezik mind nyilvános, mind privát komponensekkel; következésképpen, mindkért kérdést teljesen meg kell válaszolni. Mindazonáltal, jóllehet, most talán nem gondolod így, de valószínűleg arra a konklúzióra fogsz jutni, hogy számodra, mint indivídum számára, a legtöbb értéket és jelentőséget a személyes vonatkozások hordozzák – még ha tudós is vagy. Értelmezd őket a lehető legkimerítőbben, (interpretáció útján) és szerezz meg belőlük (használat útján) mindent, amit meg tudsz. A Nagy Mindenség Teóriám realitásmodell segíteni fog számodra megérteni az életedet, a célodat, az általad tapasztalt valóság egészét, hogy miképpen működik ez a valóság, és hogy miként folytathatsz vele a legprofitábilisebb módon interakciót.
Minden olvasó saját, személyes adatkincsét hozza az asztalhoz – gondosan kiértékelt tapasztalataikat. A legtöbb ember négy alapállapot valamelyike felől fog közelíteni ehhez a modellhez. (1) Nem rendelkeznek adattal, melyek támogathatnák, avagy ellent mondhatnának a modellnek. (2) Adataik támogatják a modellt. (3) Adataik ellent mondanak a modellnek. És (4) adataik támogatói és ellentmondói a modellnek.
Hadd szóljak minden kezdeti kondícióról külön. (1) Amennyiben nem rendelkezel tudományos, avagy olyan megbízható nyilvános adattal, mellyel a modell értékét megbecsülhetnéd, ettől még a modell felfedezése gondolatébresztő utazást jelenthet számodra egy olyan hipotetikus tájképen, melyet roppant szokatlan, ám koherens és ésszerű sejtések alkotnak. Nem rendelkezvén saját, megbízható adattal, szükségszerű, hogy minden sejtésnek tűnik; azonban, ez a Nagy MT egy készlet potenciálisan hasznos térképet kínál, melyek segítségedre lehetnek lényed további evolválásában, illetve a körülötted lévő világ jobb megértésében. Meglehet, hogy a modell intellektuális, avagy logikai méltányolása segítségedre lesz abban, hogy még hatékonyan értékeld és értsd meg a jövőben jelentkező adatokat, melyeket kétség nélkül fel fogsz fedezni most, hogy elméd nyitottá vált a lehetőségekre.
(2) Amennyiben a modell illeszkedik adataidhoz, úgy racionális struktúrát fog nyújtani tapasztalataidnak; egy olyan kontextust, melynek keretében egész tapasztalatkincsed ésszerűséget mutat fel. Vagy finomíthatod már létező Nagy MT-det, avagy új Nagy MT-t növeszthetsz. Mindkét választás azzal az eredménnyel járhat, hogy potenciálisan új irányba terelődik, és új fókuszáltsággal vérteztetik fel mind növekedésed ösvénye, fejlődésed, valamint evolúciód. 
(3) Amennyiben teljesen világos, hogy adataid egyenes ellentmondásban állnak ezzel a modellel, úgy célszerűbb folytatnod saját koncepcionális modelled még tisztábban történő megértésére koncentráló erőfeszítéseidet annak érdekében, hogy felkészültebben védhesd meg magad némely téveszmés bolondok zavarodottságától, akikkel kénytelen vagy megosztani ezt a bolygót.
(4) Amennyiben úgy találod, hogy némely adatod támogatja a modellt, ám némely adatod ellentmondásban áll a modellel, úgy nagy a valószínűsége, hogy összezavarodsz. Ebben az esetben, komoly figyelmet kell fordítanod a hiteid képében jelentkező korlátok megértésére, az ellentmondásban álló adatkincs újraértékelésére, majd terveket kell tenned új, vonatkozó adat beszerzésére, és, mindenekelőtt, ragaszkodnod kell álláspontodhoz mindaddig, míg világos bizonyítékot és tapasztalatot szerzel be, melyek korábbi álláspontod ellenkezőjét támogatják. Senki más adata, avagy tapasztalata nem helyettesíthető profitábilisen a sajátjaiddal.
A következő tanács minden olvasónak szól, függetlenül attól, hogy mik a kiinduló kondícióik. (1) Mindig tartsd elmédet szélesre tárva, és maradj szkeptikus – két tulajdonság, mely minden nagy tudós és felfedező sajátja. (2) A hit és a bizodalom nevében ne szökkenj hirtelen konklúziókra, melyek ismerősek, kényelmesek, avagy könnyűek; ehelyett, támaszkodj személyes tapasztalataidra és adataidra. (3) Mikor saját Nagy MT-det kontemplálod, fejlessz ki néhány ötletet arra vonatkozólag, hogy milyen kiegészítő adatokra lehetne szükséged, és hogyan gyűjthetnéd be azokat. (4) Kezdj bele egy programba a számodra szükséges adatok felkutatására, mely adatok segítségedre lehetnek annak a tudásnak és megértésnek a kifejlesztésében, mely tudásra és megértésre szert akarsz tenni.
Mindig meggondolhatod magad, függetlenül attól, hogy a fenti négy kezdeti kondíció melyikéről indulsz el. Az, hogy Nagy Mindenség Teóriám számodra hitnek, tudásnak, sejtésnek, avagy ténynek tűnik-e, avagy, hogy a trilógia során miképpen érzékeled ezek egymáshoz viszonyított arányait, az teljes egészében a te perspektívádnak egy funkciója csupán – a te hited, a te tudásod, a te tapasztalatod. Amennyiben „normális” vagy, úgy erősen abban a hitben vagy (tudatosan, avagy tudat alatt) hogy perspektívád és ítéletalkotási képességed csaknem hibátlan. Legyen gondod rá, hogy ne limitáld magad. A nyitott szemléletű szkepticizmus hozzáállásának megőrzése maximalizálni fogja annak a lehetőségét, hogy nem fogod magad sem akaratlanul, sem akaratlagosan elvágni attól a megoldáshalmaztól, mely tartalmazza az igazságot.◄

 

Most, hogy megfelelően vagy kalibrálva és inicializálva, folytassuk a munkát. Kezdjük a legnehezebb koncepcióval, mely a FAV nézőpontjából tekintve misztikusnak tűnik. E koncepció feltételezi egy látszólag (nem szükségszerűen tényleges módon) végtelen, abszolút valami létezését: egy Egységét, mely uniformis, sima, és differenciálódás nélkül való. A nagyobb valóság e látszólag végtelen forrása nem rendelkezik észrevehető határokkal, szélekkel, avagy korlátokkal (amint egy tökéletesen nyugodt óceán tűnne neked, amennyiben a közepén lebegnél). Eme differenciálatlan valami olyannak tűnhetne, mint ahogy gyakorta hívják is. „Minden, Ami Van,” „Az Egy,” „Az Üresség,” „Az Elsődleges Nagyfiú,” és egyéb hasonló filozófiai megjelölések. A létezés fundamentális magját reprezentálja. Ismerős elgondolás ez sok vallás és spirituális koncepció előtt. Egy abszolút semmiség, mely átható, ám a mi terünkön és időnkön túl létezik. Egyszerre minden (potenciálban) és semmi (semmisség, mely nem rendelkezik differenciálódással, avagy korlátokkal).

Sajnálatos módon, nekünk, 3D teremtményeknek így kell kifejeznünk ezt a koncepciót. Nem különösebben kielégítő koncepció ama szükségünk tükrében, mely az objektivitás látszatát követeli tőlünk. Misztikusnak hangzik, amint a görbült tér-idő is misztikusnak hangzik mindazok számára, akik beavatatlanoknak az általános relativitáselméletbe. Egy teljesebb tapasztalat jellemezte perspektívából (a FAV-on túliból) olyannyira valós ez, mint a kövek a holdon. E kontextusban a „misztikus” azt jelenti, hogy eme abszolút semmisség túlmutat az azt illető személyes és kollektív képességünkön, hogy a FAV kontextusában magyarázzuk azt meg. Ezért, hogy valamit megmagyarázhassunk (mint például a valóságot), mely valami a FAV szuperhalmaza, nem szabad megrémülnünk a metafizikai felfedezésétől, sem attól, hogy komoly tudományos megfontolás tárgyává tegyük a látszólag misztikust. Ez az egyetlen kapu nyílik a nagyobb perspektívára, mely felkutatása során a kulturális-tudományos okozatiság szemkendő levetése elkerülhetetlen.

Amennyiben a metafizikai és misztikus gondolkodás koncepcionális hegyeinek és mocsarainak felfedezése e ponton továbbra is kényelmetlenül ismeretlennek tűnik, avagy azt hiszed róla, hogy eredménytelen ostobaság lenne belekezdened e felfedezésekbe, úgy folytasd az olvasást. Később, a 3-as Szekció során (a Második Könyv 13 és 14-edik Fejezetében) és az 5-ös Szekció keretében (a Harmadik Könyv második Fejezete során) tárgyalunk néhány olyan tudományos és filozófiai kérdést, melyek kellő mértékben nagyobbíthatják meg perspektívádat addig a pontig, hogy intellektuálisan több kényelmet lelj abban, hogy egy nagyobb kép része vagy. Sajnálatos módon, sokan vannak, akik reflexszerűen ingatni kezdik fejüket, amikor a miszticizmus és metafizika szavakat hallják: ezeknek az indivídumoknak érdemes felülvizsgálniuk alapfeltevések korlátait és hiteiket.

Mindegyikünknek szüksége van arra, hogy erőfeszítéseket tegyünk annak érdekében, hogy megőrizzük a nyitott szemléletet, felfüggesszük korlátos hiteinket, és megnöveljük intellektuális bátorságunkat addig a pontig, melyről őszinteséggel fedezhetjük fel az új és bizonytalan területet: Az éberség és a fáradhatatlan erőfeszítés egyaránt tárgyalás részét nem képező, nélkülözhetetlen összetevői az intellektuális szabadság árának. Egy elme, mely nem szabad, egyszerűen csak egy önmagához viszonyuló hitmasina, mely folytonosan non-profitábilis és haszontalan gondolatenergiát lök ki. A hit és a félelem a kizárólagos béklyók, melyek megköthetnek egy elmét, míg a feltétlen szeretet és a nyitott szemléletű szkepticizmus szabaddá teszi. A testet rabszolgasorba hajthatják mások, míg egy elmét rabszolgasorba csak saját maga hajthatja.

Nyisd meg magad a lehetőségek előtt és maradj szkeptikus. Még ha ez az utazás vissza is visz téged kiindulási pontodhoz, időd hasznosan töltöttnek bizonyul majd. Útjára indul a Nagy Kép gondolkodás, koncepciók kerülnek definiálásra, lehetőségek merülnek fel, új perspektívákra nyílik rálátás, régi konklúziók értékelődnek újra, és lelepleződnek az ügyetlen ideák.

Amint a Síkföld lakói tették, keresztül kell lépned elméden, téve ezt szubjektív tapasztalatod gondos tudományos kiértékelésével, mely elvezethet annak megértésére, hogy mi van a FAV-on túl. Eme egyszerre ősi és modern metafizikai koncepció, mely a végtelen, abszolút korlátlan egység koncepciója, egy rendkívül hasznos idea, még ha aggodalomra okot adóan homályos is. Természetes módon lehetetlen szolid intellektuális fogást találni ezen az ideán, mivel FAV perspektívánk szükségszerűen korlátos. Méretes koncepció ez, mely látszólag egyenesen szemberepül két legszentebb kulturális dogmánkkal, az okozatisággal és az objektivitással. Nincs értelme küszködni. Még ha briliáns is lennél (valójában, biztosra veszem, hogy te az is vagy – mindenki másra gondolok csupán), akkor is homályos koncepció maradna. Ne ess kétségbe; a tér-időben lévő 3D lényekként természetünk, hogy el vagyunk vágva egy végtelen abszolút egység objektív érzékletétől.

Nem mondtam, hogy ez az abszolút egység mindenhol létezik. A tér e koncepcióban még nem létezik. A lokáció, még csak a relatív lokáció sem került még definiálásra – ebben a kontextusban a „mindenhol” nem bír jelentéssel. Azt sem mondtam, hogy ez az elsődleges tudat mindent tudó, önmagáról éber, avagy, akár ködösen intelligens lenne – nem az. E ponton, a tudat e kezdetleges formája nem képes egy szimpla koherens gondolat megformálására, avagy megtartására. Képzelj el egy hatalmas, strukturálatlan, ám strukturálható digitális potenciális energiaformát, mely egyet jelent azzal a potenciállal, hogy még profitábilisebb szervezettség valósulhasson meg.

Hamarosan felfedezed, hogy ez a látszólag végtelen Abszolút Korlátlan Egység (AKE) nem végtelen. Ahogy nem is abszolút, nem is korlátlan, és nem is egység – csupán egy végtelen abszolút korlátlan egység látszatát kelti, amennyiben a FAV korlátos nézőpontjából tekintünk rá. Jóllehet az Abszolút Korlátlan Egység elnevezés nem teljes mértékben helytálló megjelölés, mégis használata mellett döntöttem, tekintettel rá, hogy sok olvasó komfortosan ismerősnek tekinti majd e koncepciót. Jobb kommunikációs stratégiának tűnik egy ismerős koncepcióval kezdeni, majd kiterjeszteni e kezdeteknek helyet adó alapokat, mintsem az alternatíva követése (egy ismeretlen koncepcióval kezdeni, majd kísérletet tenni annak szokott fogalmak segítségével történő magyarázatára).

 

►A harmadik logikus lehetőség nem más, mint egy ismeretlen koncepcióval kezdeni, majd még kevésbé ismerős fogalmak mentén tenni kísérletet annak magyarázatára, ám eme módszer gyakorlása előjoga marad azoknak a szofisztikus egyetemi professzoroknak, fizikusoknak és egyéb más specialistáknak, akik próbálják magukat megkülönböztetni, felsőbbrendű tudásukat hangsúlyozni, illetve roppantmód elbűvölni az olyan alsóbbrendű élőlényeket, mint te vagy én.
Ez a trilógia nem szofisztikált – ez alighanem feltűnt mostanra – az egyetlen csiricsáré szó, amit ismerek, az a „kettéágazik”, és azt már felhasználtam e könyv 17-edik Fejezetében. Szóval, ennyi – ennyire leszek impresszív. Sajnálom, mama.
Mivel néhány kommunikációs stílus feltérképezése kapcsán a humorra hagyatkozunk, mulasztást követnék el, ha nem tennék említést az ügyvédekről és politikusokról, akik egyszerű és ismerős ideákat a lehető legkomplexebb és legnyakatekertebb módon fejeznek ki, mindezt annak érdekében, hogy megteremtsék azt az illúziót, hogy speciális tudással rendelkeznek, mely kritikus fontosságú.
A lényeg: számos kommunikációs stratégia létezik, és ezek mindegyike valamely személyes szükségnek, avagy célnak való megfelelés jegyében terveztettek, így ezek a stratégiák nem csak azt determinálják, hogy mit mondasz, és hogyan mondod, ám azt is, hogy mit hallasz, meg és mit értesz meg.
Célod, és szükséged diktálja a kommunikációs stratégiádat, függetlenül attól, hogy adó vagy-e, avagy vevő. Gondolkodj erről. Kommunikációs stratégiád megnyit-e téged, avagy lezár-e téged egy olyan koncepciót illető megértés beérkezésének tükrében, mint az AKE (Abszolút Korlátlan Egység) koncepciója?
Legalább két fél kell a kommunikációhoz – mindkettő szelektív, saját maguk által létrehozott szűrőkkel rendelkezik mind a kommunikáció leadása és felvétele kapcsán. A vevők (hallgatók, nézők, avagy olvasók) úgy tűnik, hogy egészen passzív szerepben vannak, ám ez nincs így. Ők, tudják vagy sem, aktívan megpörgetnek minden, általuk megkapott adatot annak érdekében, hogy e beérkező adat-tapasztalat olyan interpretációt hozhasson létre, mely kielégítő módon foglal helyet kurrens világnézetükben. Semmi kétség, a belső forgatódoktor folytonosan rendel, gondoskodva róla, hogy magabiztosan és biztonságban érezhesd magad azt illető tudásagyagoddal és hiteiddel kapcsolatban, hogy miképpen is működik a világ és az emberek benne.
E téma egy merőben más perspektívából közelítve is tárgyalásra kerül egy, az egót vizsgáló diszkusszió során a Második Könyv 8-adik Fejezetében. Arra bátorítalak, hogy tégy erőfeszítést annak érdekében, hogy éberré válj ama partikuláris beágyazottságról, mely interpretív odahallgatásodat jellemzi, és mely minden kommunikációra tett kísérlet során szükségszerűen színezi, valamint szűri a te oldaladat, a te kommunikációs csatornádat.
A trilógia során nagyfelbontású, részletes Nagy Képet festek fel számodra, ám, amennyiben hiteid eltorzítják azt, avagy teljes egészében kiszűrik, úgy éberségednek sosem lesz alkalma e Nagy Kép jelentőségének kiértékelésére, avagy kapcsolódó, személyes értékének összegzésére.
A nyitott szemléletű szkepticizmusra kell hagyatkoznod mindazon kommunikációs zaj és torzulás kiszűrésének érdekében, melyekről úgy gyanítod, hogy hatást gyakorolhatnak az általad kapott jelre.◄

 

A „végtelen” szó, melyet itt, mint eme abszolút egység praktikus megjelölésére szolgáló leírószót alkalmazok, nem a térben elfoglalt méretre vonatkozik. Olyasmire vonatkozik, melyet mi, 3D emberek nem tapasztalunk meg közvetlenül – meglehet, hogy egy, látszólag végtelen potenciál koncepciója, mely összekapcsolódik egy teljesen üres, érintetlen, tiszta elme koncepciójával, olyan közel juttat téged, amennyire csak közelíteni vagy képes. Még sem a tér, sem az idő nem került feltalálásra. Eljutok ezekhez az okos és szükségszerű találmányokhoz a későbbiekben, ám mindenekelőtt e látszólag korlátlan valaminek evolválnia kell.

Egy látszólag végtelen Abszolút Korlátlan Egység (AKE) koncepciója csak a fele azoknak az összetevőknek, melyekre szükségünk van egy új Nagy MT kinövesztéséhez. A másik összetevő nem más, mint amit én „Fundamentális Processzusnak” hívok. A Fundamentális Processzus az evolúció alapvető folyamata. Nem más ez, mint a próbálgatáson és hibafelismerésen alapuló ismétléses minta, a spontán változás és választás mintája, illetve mindazon véletlenszerű események és bátorított viselkedések mintája, mely lehetővé teszi az evolúció számára, hogy haladást eredményezzen. A haladás definíciója olyan, egy entitásban, avagy entitások egy csoportjában végbemenő változás, mely valamilyen módon azonnal előnyös, avagy profitábilis az entitás számára.  Amennyiben összevetjük a profitábilis változás utáni állapotot az azt megelőző állapottal, úgy látható, hogy a profitábilis változás az entitást, avagy csoportját, avagy mindkettőt jobb, erősebb, még funkcionálisabb, kapacitáltabb, és sikeresebb pozícióba juttatja belső és külső környezetéhez viszonyítva.

Egy entitás egy jól definiált, önmagát-tartalmazó (a külvilágtól határolt) interaktív rendszer. Lehet egy atom, molekula, szikla, technológia, számítógép, kukac, majom, ember, organizáció, város, nemzet, bolygó, avagy egy éber, individuális nem-fizikai tudat. Egy entitás belső és külső környezetével történő interakcióját korlátok közé szorítja az, hogy ezek a környezetek mit támogatnak, mire bátorítanak, és mi az, amivel szemben elkedvetlenítenek. Így, a korlátok, melyek visszatükrözik a belső és külső környezetek követelményeit, egyrészt definiálják a profitábilitás kritériumait, másrészt egyet jelentenek az evolúciós nyomás forrásával, mely minden evolváló entitást előre ösztökél. Mikor az evolúciót imperatívnak jelölöm meg, egy erőként, mely egy entitást végigmozgat evolúciós ösvényén, egy nyomásként, illetve egy változást előidéző vezérletként, ne feledd, hogy egy önkezdeményezésen alapuló természetes processzusról beszélek, mely azt reprezentálja, hogy egy önmódosító rendszer, avagy entitás miként lép interakcióba belső és külső környezeteivel. Ezeket a koncepciókat részletesebben is tárgyalni fogjuk.

A Fundamentális Processzus, amint az egy komplex entitáson lép működésbe, az adott entitást azok felé a belső és külső létállapotok felé mozdítja, melyek a leginkább azonnali módon profitábilisek. Ez a dinamika külső és belső nyomások eredménye. Azokat a változásokat (evolúciós mozgásokat) melyek külső nyomások hatására lépnek fel, tekinthetjük úgy, mint azoknak a dinamikus interakcióknak a kumulatív eredményeit, melyek az entitás és minden más között zajlanak le, és, melyek összességükben az entitás külső (az entitáson kívül álló) környezetét alkotják. Azon evolúciós mozgás, mely belső nyomások eredménye, tekinthető úgy, mint mindazon választások kumulatív eredménye, melyeket az individuális entitás az összes hozzáférhető konfiguráció és potenciális létállapot közül tesz.

Az emberek, akik génmódosítás útján kísérelnek meg jobb embereket létrehozni, egy példa az olyan evolúciós mozgásra, melyet belső nyomások eredményeztek. A félelem, ego, szeretet, cél, stressz, élvezet, növekedés, elégedettség, ambíció, önfejlesztés, elégedettség, magabiztosság, önbecsülés, és a szociális interakció pár példa azok közül a belső korlátok közül, melyek evolúciós nyomást teremtenek. A belső fizikai környezetek (tested vonatkozásában) szintúgy alkalmazhatnak nyomást a testben található al-halmazokra (belső szervek) és bizonyos szövetekre annak érdekében, hogy módosulásukkal individuális, avagy rendszerszinten jelentkező nagyobb hatékonyságok valósulhassanak meg.

A Fejezet a következő oldalon folytatódik.


Continue on to My Big TOE - Hungarian Translation - Book 1, Section 2, Chapter 24b

Return to My Big TOE - Hungarian Translation - Book 1, Section 2, Chapter 23b

Return to the Hungarian Translation Linkage Page