Hungarian Translation of MBT B1S2C25

From My Big TOE Wiki
Jump to: navigation, search

      Thomas Campbell: Nagy Mindenség Teóriám

      Magyar fordítás: Gyalog Zoltán
Első Könyv: ÉBREDÉS


2-es Szekció Miszticizmus Demisztifikálva: A Valóság Alapjai


Téveszme vagy Tudás: Ez a Fickó Őrült, vagy Mi?


25 AKE Evolúciója: Éberség

Egy szimpla sejt, egy amőba, egy kukac, egy méhecske, egy csimpánz, avagy egy ember ébersége alapvetően ugyanazon a folyamaton alapul. Éberség és éberség között legfőképpen az éberség fokai szerint jelentkezik különbség. Valahol az egyszeri, szimpla akció-reakció folyamatoktól (avagy ingerekre adott reakcióktól) a még komplexebb, több-folyamatos interakció-reakció folyamatokig, az emlékezés kapacitása (az információ tárolása) evolvált. E képesség, mely lehetővé teszi az információ tárolását és előhívását, az, mely egyben a tanulást is lehetővé teszi. Még a legegyszerűbb biológiai életformák is rendelkeznek a kapacitással, hogy tanuljanak, a fizikai struktúrájukban rögzített (például DNS) információ előhívásának, avagy tárolásának képessége révén. E megtanult információ áttranszformálható jövendő generációk számára reprodukció által. A lehetőségek felkutatásán, illetve a megtanult leckék eredményeinek előhívásán (a DNS-edből, avagy a Kongresszusi Könyvtárból) nyugvó tanulási folyamat, mely tapasztalatai átadhatóak a jövendő generációknak, egy természetes, önmagát megerősítő processzus.

A dezoxiribonukleinsav (DNS) – egy nukleinsav, mely a genetikai információt a sejtben tárolja, és képes önmaga replikálására és a ribonukleinsav szintetizálására), vagy a bio-memória más formáinak befolyásolása nem annyira nehéz, mint azt a legtöbb tudós gondolná. Széles körben tartott elgondolás, hogy évezredekbe telik az evolúció számára, hogy a biológiát szignifikánsan módosítsa – hogy milleniumoknak kell eltelniük, mielőtt komplex biológia rendszerek (mint az emberek, avagy a jegesmedvék) a létezés új útjai szerint evolválnak – új ösztönök, új firmware. Éppen ellenkezőleg, a biológiai rendszerek nem szükségszerűen mennek át egy elnyújtott és nehézkes random mutáción és kiválasztódási processzuson a bio-memória módosításának érdekében. Relatíve rövid időn belül, jelentős olyan változás foganatosítódhat avagy érvénytelenülhet, mely generációról generációra száll, amennyiben a későbbi generációk újraerősítik a változást, mivel szintén profitábilisnek találják. A memória, mely elég gyorsan képes beültetni és előhívni az adatot ahhoz, hogy támogassa a kogníciót, elsődleges módon teszi lehetővé az élőlény tanulási képességét és a tompa éberséget.

A rövidebb adatbevitel és az adatmódosítási idő, csakúgy, mint a gyors adatolvasást és adatírást illető hozzáférés kapacitása egyaránt szükségesek az individuális tanuláshoz és a világosabb éberség támogatásához. Nyilvánvalónak kellene, hogy legyen számodra, hogy egy világosabb, még funkcionálisabb éberség természetes módon asszociálódik a nagyobb memóriával, a rövidebb beviteli és előhívási idővel a memória hozzáférésének kapcsán, és a jobb információprocesszálási kapacitásokkal. Mire emlékeztet ez téged? Egy biológiai agyra, mely egy érzékelő apparátushoz van kötve – vagy talán egy számítógépre? Olybá tűnik, hogy a biológiai agyi tudat, avagy a digitális tudatrendszerek, melyek magas sávszélességű bemenet-kimenet (input/output, IO) mellett, és nagyon rövid processzorciklusok és memória hozzáférés jegyében működnek, teoretikusan kivételes kapacitásokkal rendelkezhetnek az individuális tanulás és önfejlesztés, világosodás terén (a saját firmware és szoftver evolválásán át). E teoretikus, egy agy kivételes világosságát, avagy egy digitális számítógép világosságát illető potenciál valóságossá válhat, amennyiben az adatáramoltatás kimeneti és bemeneti rendszerei, melyek az entitást belső és külső adatforrás-környezeteihez csatlakoztatják, ideértve az entitás funkció-cél-szándék-akció-eredmény visszajelzés rendszerét, unikálisan profitábilis lehetőségek elég gazdag halmazát generálja ahhoz, hogy adekvát evolúciós potenciálról gondoskodhasson annak érdekében, hogy támogassa a mentális funkciók magas szintjének kifejlődését. Más szavakkal, amennyiben az entitás interakcióba lép (legalábbis adatot vesz fel, és választásokat tesz eme adatok alapján) megfelelően komplex környezetekben és megfelelően magas sávszélességű kapcsolatokat, konnektivitásokat fejleszt ki ezekhez a környezetekhez, úgy végül világosabb, magasabb fokú éberséget evolvál, hogy jobban alkalmazhassa az adatot. Amennyiben a lehetséges választások palettája illetve a választások közötti szelektálás metódusa szintén megfelelően gazdag és komplex, úgy a világosodás potenciálja nagyban kiterjed. Kapaszkodj ezekbe a koncepciókba: később még fontosabbakká válnak, mivel az agyak és számítógépek kapcsolatban állnak a digitális tudattal.

Így, a biológiai rendszerek – élő dolgok – evolválnak, tanulnak, növekednek, és célvezérelt módon változnak. Progressziót mutatnak fel. Létezésüket a viszonyulás és az életvezetés még profitábilisebb módjainak felkutatása vezérli. A profitábilis stratégiák, úgymint az élelem eltárolása télire, és az olyan technológiák, mint a fészekrakás, fejlesztésre, internalizálásra, „emlékezetre” (biológiai modifikációval előhívhatóvá) kerülnek későbbi, még sikeresebb generációk által, akik remek hasznát látják ezeknek. Az idő során, egy biológiai, avagy genetikai csoportmemória fejlődhet – egyfajta beidegződött kulturális hitrendszer.

Az örökítés nem az egyetlen átviteli mechanizmus. Egyszerű laposférgeket is sikerrel okítottak rá, hogy reagáljanak a külső ingerre. A tanítatlan laposférgek, akikkel megetetik a kiokított férgeket, úgy tűnik, elnyerik elfogyasztott felebarátaik tudását. (Gyerekek, ezt ne próbáljátok ki otthon. Hacsak nem vagy laposféreg, megenni a szüleidet, avagy tanáraidat nem fog okosabbá tenni téged, és még komoly bajba is sodorhat).

Az evolúció fejlettebb produktumainak legtöbbje elkerüli intelligenciájának megerőltetését, és hatékonyabbnak találja, ha az információátadás egymás érzékszerveinek energizálásával történik – látás, hallás, szaglás, tapintás, és ízérzékelés, hogy párat említsünk. E kommunikált információ feldolgozásra, kiértékelésre, tárolásra és előhívásra kerül, illetve akcióra is vezet. Mikor egy nagytestű kutya néz szembe veled, morog, és fogait vicsorítja, miközben a szőr feláll a hátán és a nyakán, megérted a szánt üzenetet? Sikeres audio-vizuális információátadás valósul meg?

Az egyszerű életformák felismerik azt, amikor a dolgok jobbaknak érződnek. Például, tudják, hogy mit, mikor, és hogyan egyenek, és a szelektív reprodukálódásra is képesek. A megvalósuló tanulás mértéke attól a mértéktől és hatékonyságtól függ, mely a tapasztalat emlékezettel való interakcióját jellemzi. Az életforma komplexitásának foka lehetővé teszi az éberséghez kapcsolódó érzékszervek specializálódását. Az ilyen specializációk definiálják az érzékszervi input szélességét és mélységét, valamint az információ felhasználásának és tárolásának sebességét, hatékonyságát, mely információ birtokában az entitás képessé válhat a lehetséges akció-reakció szekvenciák leírására, kiértékelésére és az azok közötti választásra. Minden életforma reakciókat ad le mind belső és külső környezeteikre. Minden életforma problémamegoldó üzemmódban van, próbálván fejleszteni szituációját, és azonnali profitábilitásának növesztését. A problémamegoldás természetes válasz a környezet nyomására. A növények a nap felé mozdulnak, az esőgiliszták földalatti otthonaikba sietnek amint szeizmikus vészjelzéseket fognak, az emberek pedig feltalálták a whiskey-t és az atombombát.

Az éberség a tudat egy karakterisztikája. Bizonyos mértékig, a Föld összes életformája éber és tudatos. Mindegyikük hozzávetőlegesen folytatólagos jelleggel tárolja és hívja elő az információt, így rendelkeznek a kapacitással, hogy tanuljanak, hogy fejlesszék magukat, hogy többé váljanak, mint amik jelenleg – hogy evolváljanak. Némely éberség kisebb, avagy nagyobb mértékben hatékony, világos, avagy halovány, mint más éberségek. Ez egy kontinuum. A medúzák, mosómedvék, és emberek mindannyian éberek bizonyos dolgokról, és ébertelenek más dolgokról. Inkább az éberség fokának és fókuszáltságának kérdése ez, semmint, hogy fundamentális különbségekről beszélhetnénk az éberség természetének kapcsán. A korlátok, melyek az entitás számára a külső és belső környezeteivel lehetséges interakciók és válaszreakciók gazdagságát és komplexitását szabályozzák, egyben minden entitás éberségre való kapacitását is definiálják. Az éberség kifejlesztésének processzusa minden entitás kapcsán ugyanaz, míg a korlátok és környezetek minden entitás kapcsán unikálisak.

Mostanra világos kellene, hogy legyen, hogy az éberség kifejlesztése és evolválása egy sztenderd, normális és természetes történés a biológiai entitások között. Hasonlóan egy egysejtű biológiai entitáshoz, AKE (Abszolút Korlátlan Egység) úgy fejleszt ki önmagához viszonyított éberséget, hogy módosítja, mutációnak teszi ki belső uniformitását, avagy struktúráját. Az éberség kifejezést AKE vonatkozásában ugyanazon a módon használom, mint fentebb is. Hívjuk ezt egy halovány éberségnek. A halovány éberség fundamentálisan ugyanaz, mint bármely más éberség, csupán roppant korlátos határaira és komplexitására nézve. A létező leghaloványabb halovány éberség nem jelent mást, mint rendelkezni az éberség puszta potenciáljával.

Gondolj az első, egyszerű többsejtű teremtményekre, akik eonokkal ezelőtt lebegtek óceánjainkban. E halovány sejti éberség kitalálta (evolúciós értelemben), hogy ha bizonyos sejtek bizonyos funkciókra specializálódnának (táplálkozás, emésztés, reprodukció, mozgás, koordináció, kontroll), úgy még komplexebb és még sikeresebb teremtmények evolválhatnának (fejlesztett túlélési képesség és szaporulat). Micsoda felfedezés!

Ez, és sok más alapvető jelentőségű evolúciós felfedezés mutat rá a halovány éberség hasznosságára és hatékonyságára, amint azt a Fundamentális Processzus motiválja. Egyik dolog a másikhoz vezet, és mielőtt letelne az idő (Napunk kiterjeszkedik és elégeti a Földet), az evolúció haladtatja a Föld biológiáját, kezdve a haloványan éber sejtek csoportjaitól relatíve okos halak és hüllők gazdag palettájáig (komplex biológia, mely még éberebb és interakcióra képesebb környezetével kapcsolatban). Végül, ez az agyvonat meztelen majomszabásúak különös fajához érkezik, akik képesek genetikailag módosítani magukat. Az éberség hasonló módon növekszik és evolvál ahhoz, ahogy fizikai testek nőttek és evolváltak. Ezt a koncepciót fontos megérteni.

Eme leírhatatlan, Abszolút Korlátlan Egység valami milyen módon tesz szert halovány éberségre? Ugyanazon a módon, ahogy az egysejtű dolgok, és ahogy az egyszerű többsejtű dolgok tették, és így tovább, egészen az evolúciós létre tetejéig: a külső és belső környezettel való interakció útján, bármi alkossa is azokat. AKE valóságos, és ily módon valójában nem végtelen, és így meglehet, hogy rendelkezik egy külső környezettel, amint belső környezettel is. Mindenesetre, mivel ez a külső környezet és annak leírása túl van felfogóképességünkön, nem használjuk azt fel MT-nek fejlesztésére.

Egy külső környezet talán hozzájárult, talán nem járult hozzá AKE kezdeti halovány éberségéhez, ám nincs rá logikai szükségünk, hogy tartalmazzuk. Céljaink tükrében adekvát feltételezni, hogy AKE csak magával áll interakcióban (mutáció) ahhoz, hogy halovány éberséget nyerjen el. Az éberség kifejlődése természetes eredménye annak, mikor egy önmódosító entitás a Fundamentális Processzust alkalmazza a kihívásszerű környezetekre (belső és külső), melyek különböző lehetőségek széles halmazát nyújtják. A sejtszintű (halovány) éberség természetes módon evolvál a gazdag, sokrétű, hozzáférhető potenciális állapotok létezésének következtében. Eme állapotokat a közvetlen választás, a véletlenszerű események, és a vak szerencse generálja – jó helyen lenni jó időben, a jó apparátussal. Az entitás felfedezi az összes potenciális állapotot, melyeket sikeresen elfoglalni képes. A még sikeresebb avagy profitábilisebb konfigurációk tovább evolválnak, míg a kevésbé profitábilisek vagy közelségében maradnak, avagy elhalnak. Az idő során, a hardver (test), a firmware (ösztönök) és a szoftver (elme – feldolgozási kapacitás) lassan fejlődnek.

A Fundamentális Processzus alkalmazása még egy rendkívül halovány éberség számára is természetes és intuitíve nyilvánvaló. Próbálj ki mindent, ami hozzáférhető és megfizethető, és válasz azt, ami működik. AKE élő? Bizonyosan nem a mi 3D Földi (biológiai) sztenderdjeink és perspektívánk szerint, jóllehet sztenderdjeink csak a FAV-ban relevánsak. Meg fogom mutatni, hogy AKE megfelel azon követelményeknek, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy éberséget, és végül intelligenciát fejlesszen ki.

Minden, ami szükséges AKE számára ahhoz, hogy valamiféle korlátos éberséget fejlesszen, az, hogy interaktívan létezzen egy kihívásokkal teli környezet kontextusában (külső, avagy saját maga által generált környezetben), mely számos lehetőséget tartalmaz, és hogy potenciális választások, avagy variált profitábilitás jellemezte létállapotok elég gazdag halmaza álljon ahhoz rendelkezésére, hogy azokat felfedezze. Ne feledd, olyasmit koncepcionalizálunk és fontolgatunk, mely definíciószerűen kívül esik 3D felfogóképességünkön. Az arra irányuló erőfeszítéseink kapcsán, hogy megértsük AKE-t és a NAV-ot, olyanok vagyunk, mint Síkföld azon lakói, akik azzal küszködnek, hogy vizualizáljanak egy tetrahedront, mely lassan bukdácsol egy forgó üres kockában, ami spirálpálya mentén halad lefelé egy elliptikus tölcsér belső felületén. Menj, magyarázd ezt meg kétdimenziós cimboráidnak egy lapos sör mellett.

Mivel AKE létezése az egyetlen misztikus, avagy metafizikus (a FAV perspektívából) feltevés, mely lehetővé teszi e Nagy MT-nek a kezdeteinket illető logikus diskurzust, ezért szükséges megértenünk ezt az AKE dolgot. Bizonyos szempontok szerint, AKE-re gondolhatunk úgy, mint ami hozzávetőlegesen analóg az első biológia sejtekkel, melyekből bolygónk számos élő dolga evolvált. AKE halványan éber volt magáról, ugyanolyan módon, ahogy az ősi, elsődleges biológiai sejtek is éberek voltak magukról (képesek voltak interakcióba lépni magukkal és környezetükkel). Honnan jött AKE? Kérlelhetetlen és illogikus érzékletünk egy univerzális okozatiságról ezt a kérdést forszírozza. Nem létezik jó válasz. A legjobb rossz válasz: AKE ugyanazon a módon lépett létezésbe, mint azok az első biológiai sejtek. A jó szerencse végül a megfelelő hozzávalókba futott a jó időben egy támogató környezetben, és meglehet, a mentális energia egy szikrája is bedobásra került miheztartás végett – igazán nem tudom. AKE eredete kívül esik megértésünk logikus kapacitásain és elérésén. FAV okozatiságunk nem tud racionális inputot kínálni saját kezdeteiről, még kevésbé AKE kezdeteiről. Az egyetlen logikai kudarc a kérdés feltevésében van.

Honnan jöttek a hozzávalók, a környezet, és a szikra? Hagyj békén – menj, kérdezd meg anyát! Ez nem megfelelő kérdés. A válasz követelése az ilyen kérdésekre azzal analóg, amikor egy Vonalfölditől (egy egydimenziós lénytől) azt követeljük, hogy írjon le egy gömböt pontfejű barátainak. Nem tudja megtenni. Nem rendelkezik a kapacitással, hogy felfogja a gömböket, a létezését és valóságát jellemző fundamentális korlátok következtében. A kérdés egyszerűen nem releváns valóságára, avagy létezésére nézve. Hasonlóan, a bélbaktérium nem tudja megérteni a részvénypiacokat, avagy a napsugárzás tulajdonságait és értékét – ezek a bélbaktériumok racionális megfontolásain túli kérdések. Mi, emberek hasonló pozícióban vagyunk AKE eredetének kapcsán. Vannak bizonyos dolgok, melyek közvetett módon hatást gyakorolhat ránk, melyek érzékeléséhez és megértéséhez nem rendelkezünk a praktikus, avagy teoretikus képességekkel. E tény tagadása (de legalábbis e lehetőség tagadása) lehetséges, hogy megváltoztatja a realitásról alkotott érzékletünket, és támogatást nyújthat szükségeink számára, ám nem változtathatja meg a valóság természetét.

Folyamatosan dolgoznod érdemes azon, hogy tudományos adatot fejlessz mindarról, amit meg tudsz érteni, illetve törekedned érdemes rá, hogy elkerüld a felvetések és hitek kreálását mindarról, amit nem tudsz megérteni. A korlátaid méltányolása az első lépés mind a tudás mind a bölcsesség felé.

Némely korlátos perspektívából nézve (mint tér-idő FAV univerzumunk perspektívája), a válasz bizonyos kérdésekre nem foghatóak fel, avagy alkothatóak meg. E ténnyel együtt kell élned. A metafizika, az elme, és a szubjektív óvatos felfedezése kevésbé limitált perspektívát ajánl, mely pár lépéssel tovább megy kurrens objektív tudományunknál, ám menj túl messzire az előbb említetten túl, és az igazság spekulációvá válik, majd a spekuláció fantáziákká degenerálódik. Le kell szögeznünk, hogy a sejtés gyorsan elbarangolhat a fantázia földjeire, amennyiben nem marad kapcsolatban az igazság adat objektív, mérhető, racionális alapjaival. Hogy a modell mennyire teljesít jól, az ad hitelt az elején megfogalmazott feltevések hitelességének. Ítélkezésed tartogasd későbbre.

Az 5-ös Szekció végére felfedezed majd, hogy minden, amit e valóságban teszünk, követni látszik (képére formáltatik, mondhatnók) AKE létezésmintáját. Világos lesz, hogy létezésünk, létünk, és evolúciónk AKE létezésének, létének és evolúciójának kifejeződései és eredményei. Individuális tudatunk AKE mintáját egy hologram darabjaként tükrözi vissza, avagy, egy nagy fraktál-minta individuális elemeként is tekinthetünk az individuális tudatra, mely fraktálelemek közül mindegyik tartalmazza azon mintát, mely az egészet definiálja. Amennyiben tudatunk evolúciója és fizikai realitásunk AKE evolúciójának reflexiója, úgy ésszerűnek tűnne (amennyire ez lehetséges e kérdés tárgyalása kapcsán) hogy AKE evolúciója a mi processzusainkhoz hasonló folyamatokat exhitibál. E kijelentés valóságos ésszerűsíthetősége attól függ, hogy milyen szigorúan követjük AKE eredeti mintáját. AKE a primőr tudat, mi a származtatott tudat vagyunk. Nem szokatlan, hogy egy gyermek hasonlatos lehet szüleihez.


Continue on to My Big TOE - Hungarian Translation - Book 1, Section 2, Chapter 26

Return to My Big TOE - Hungarian Translation - Book 1, Section 2, Chapter 24b

Return to the Hungarian Translation Linkage Page