Difference between revisions of "Hungarian Translation of MBT B1S2C26"
Ted Vollers (talk | contribs) (Created initial page full content.) |
Ted Vollers (talk | contribs) m |
||
| Line 53: | Line 53: | ||
A valóság sejtekben azok típusa és száma szerint végbemenő növekedésnek hosszú időre kell megfelelő kihívást nyújtania, mivel minden egyes növekedési fázis új lehetőségeket kreál olyan új konfigurációk mellett, melyeket a nagyobb rendszer alkalmazhat. Hasonlóképpen, a rendszer minden új állapota új lehetőségeket és alkalmakat reprezentál a növekedéshez. Az éberség, a komplexitás, a hasznos növekedés ama potenciális állapotok számával nő, melyeket AKE profitábilisen felfedezni képes (evolúció útján történő elérés által). Mi történik következőnek? AKE hamarosan organizálásra kerül. | A valóság sejtekben azok típusa és száma szerint végbemenő növekedésnek hosszú időre kell megfelelő kihívást nyújtania, mivel minden egyes növekedési fázis új lehetőségeket kreál olyan új konfigurációk mellett, melyeket a nagyobb rendszer alkalmazhat. Hasonlóképpen, a rendszer minden új állapota új lehetőségeket és alkalmakat reprezentál a növekedéshez. Az éberség, a komplexitás, a hasznos növekedés ama potenciális állapotok számával nő, melyeket AKE profitábilisen felfedezni képes (evolúció útján történő elérés által). Mi történik következőnek? AKE hamarosan organizálásra kerül. | ||
| − | |||
| − | |||
Latest revision as of 10:30, 27 December 2012
Contents
Thomas Campbell: Nagy Mindenség Teóriám
Magyar fordítás: Gyalog Zoltán
26 AKE Evolúciója: Ki Ez A Maszkos Tudat-Dolog, és Mire Képes?
Expozíciónk e pontján úgy tűnik, hogy AKE az egyetlen dolog, ami létezik (nincs tér, nincs idő), és halovány ébersége elsődlegesen magával áll interakcióban, magához viszonyítva. Hogy még pontosabbak legyünk, AKE látszólag az egyetlen létező dolog, mely interakcióra képes, avagy releváns valóságunkra, avagy ránk nézve. Ami létezhet, avagy nem-létezhet AKE-n túl, az egyúttal túl van a számunkra relevánson is. Így, egyelőre figyelmen kívül hagyhatunk minden külső szupportív környezetet, avagy úgy koncepcionalizálhatjuk azt, mint egy nem-interaktív ürességet – függetlenül attól, hogy az-e, avagy sem.
Mi mást ismerünk, mely a tér és idő korlátain túl képes létezni? Amennyiben elgondolkodsz ezen egy pillanatra, úgy azonmód halványan éber leszel róla, hogy kizárólag a gondolat, az elme, a tudat, avagy a szellem azok a számunkra ismert dolgok, melyeket nem köt idő és tér. AKE az elsődleges, ősi tudat. Lehetséges, hogy individuális tudatunk, csakúgy, mint a fizikai univerzum is, relációban áll AKE-vel, avagy, belőle származik? Abszolút!
- ►Egy gyors előrepillantás még szolidabb alapokat nyújthat számodra azoknak a koncepcióknak a strukturálásához, melyek éppen most pukkanak eléd. Némely alkalmakkor könnyebb megérteni, mit is teszel, amennyiben látod azt is, hogy cselekedeteid nyomán hová jutsz. Amint e Nagy MT lassan fókuszba kerül az elkövetkező három szekció során, végül realizálni fogod, hogy a tudat az alapvető média, melyből a valóság formáltatik – a létezés fundamentális nem-materiális matériája. Szintén világos lesz, hogy eme elsődleges tudat energia egy még strukturáltabb formája ésszerű módon evolválhat egy ultra-alacsony entrópiájú tudattá, mely képes az operatív digitális elme generálására, ami szükséges nagyobb valóságunk tartalmának animálásához és definiálásához.
- A tudat gondoskodik az alapvető organizációs energiáról, melyből az összes individuális létezés származik. Gondoskodik az önmódosító formáról, funkcióról, és a potenciális energiáról, melyet az evolúció Fundamentális Processzusa optimalizál. Végül, AKE-n belül valami olyasmi evolvál, mely analóg a sejtspecializációval, ez pedig belső dimenziók generálódásához vezet, melyek különféle valóságokat támogatnak, mely valóságokat individuális tudat egységek laknak. A Fundamentális Processzus a változást vezérli minden szinten, beleértve a növekedési alkalmakat is, melyek végső soron olyan individuális tudati tartalmakat definiálnak, mint amilyen te vagy. Az 5-ödik Szekció végére, megérted majd, hogyan kreálódik fizikai univerzumunk, benne magaddal, megérted a processzust, melynek jegyében működik, és hogy milyen célt szolgál. Szintén jobb megértésre teszel majd szert a fizikai létezésed alatt húzódó nem-fizikai dinamikákról, ahogy a személyes és nyilvános valóság természetéről is. Nem akarok túlságosan előreszaladni történetemben, hogy ezzel felkeltsem benned az arra irányuló esetleges kísértést, hogy olyan konklúziókra ugorj, melyek helytelenek és hibásak, jóllehet e ponton nyilvánvalónak tűnhetnek. ◄
Óvakodjunk, hogy ne essünk egy antropomorfikus csapdába. Nem implikálom azt, hogy AKE olyan módon lenne (avagy lesz) tudatos vagy szentiens, ahogy egy emberi lény tudatos, vagy szentiens. Azt implikálom, hogy AKE az elsődleges, ősi tudat, vagy legalábbis azt reprezentálja – egy energiaforma, mely, mint a Föld korai szénalapú bio-formái, rendelkezik a potenciállal az éberség kifejlesztésére. AKE a tudat elsődleges szubsztanciáját reprezentálja, nem pedig a tudatosság tulajdonságát.
A tudat annak az eredménye, ahogy az evolúció profitábilitást ajánl egy önorganizáló komplex rendszernek, melyet viszonyulásra képes digitális tartalom alkot. Egy másik mód AKE koncepcionalizálására, amennyiben úgy tekintünk rá, mint egy látszólag végtelen potenciális energiára. A digitális tudat potenciális energiája az önszervezés potenciálját jelenti, mely egy digitális rendszer azon potenciáljából származik, hogy átlagos entrópiáját evolúció útján csökkentse. Egy rendszer, mely képes entrópiájának csökkentésére az önszervezésen keresztül, végül gazdatestévé válik bizonyos szintű tudatnak. Az elkövetkező számos fejezet során látni fogjuk, hogy egy magas szintű tudat digitális modellje miképpen származtatható egyetlen monolitikus tudatrendszerből, mely mind alacsonyabb átlagos entrópia értékek felé vezéreltetik (magasabb értékű használható energia) az evolúciós profitábilitás követelményei által.
Mit tehet AKE annak a stimuláló környezetnek a megteremtése érdekében, mely vezérli az evolúciót, és hogyan jött rá, hogyan tegye? A módra ugyanúgy jött rá, ahogy a már említett biológiai cellák is. Rendkívül hosszas időbe telhet (a halovány éberség roppant lassú lehet), ám egy kérlelhetetlen evolúciós folyamat kitartó nyomása alatt, mely a nagyobb profitábilitás felé hajt, a progresszió végül megvalósul, amint új lehetőségek kerülnek felfedezésre.
Mi tehetne AKE, ami érdekes, kihívással teli és stimuláló lenne?
Először egy dualitást teremthet magán belül. Ez VS. nem ez. Változtathat uniformitásán egy helyi eltérés, avagy torzulás megteremtéséért. Ezt követően létezésbe lép a torzult állapot, a nem-torzult állapothoz viszonyítva. Egy dualitás teremtődött. Olyan, mintha a nyugodt, lecsendesült óceán, melyben pár fejezettel előbb lebegtünk annak érdekében, hogy intuitív érzékletre tegyünk szert egy látszólag végtelen, korlátlan egységről, addig a pontig evolvált volna, hogy egy pici fodrozódást produkáljon a víztükrön. Sok gyakorlással és némi szerencsével, e fodrozódásokból végül hullámok és örvények keletkeznek. A torzulás, vagy bármely más, egyéb non-uniformitás kizárólag az uniformitáshoz való viszonyulás tükrében létezik. Hány különféle típusú, avagy fajtájú zavart képes AKE generálni uniformitásához viszonyítva? Ki tudja? A mi céljainkhoz elég egyetlen.
Az uniform állapot egy egyedüli, lokális módosításán túl semmi más sem szükségeltetik, hogy levezessük magunkat, fizikánkat, és a realitás egyéb alkotórészeit (fizikait és nem-fizikait). Az „Így” (uniform) az „Úgy”-hoz (lokálisan non-uniform) viszonyítva már elegendő. Feltéve, hogy AKE valamiképpen felfedez egy zavart, avagy non-uniformitást magához képest, úgy képes visszatérni az uniformhoz, majd szándékosan újrahívhatja a lokálisan torzult állapotot, majd visszatérhet az uniformitáshoz, és így tovább. Immár adott egy rendszeres előfordulásra képes esemény lehetősége, mely végül egy precíz módon előforduló eseménnyé evolvál. A 2-1, 2-2, és 2-3 ábrák három példát mutatnak egy rendszeres módon előforduló folytonos változásra, mely a non-uniform és az uniform állapotok között megy végbe. Egy precízen előforduló esemény végül felhasználható az idő feltalálásához (az első tikk-takk, tikk-takk, tikk takk, mely valaha volt). Ám mielőtt még az ésszerűség jegyében számíthatnánk valami olyan fejlettre, mint az uniformis vibráció, avagy oszcilláció, addig AKE-nek még rengeteg evolválnivalója van.
A Földi biológia evolúcióját alapul véve, azt mondhatnánk, hogy az egysejtű élőlények felfedezték, hogy a többsejtű konfigurációk még hatékonyabbak, majd később felfedezték, hogy a specializáció egy még hatékonyabb többsejtű élőlény keletkezésére vezetett. A „felfedezés” szót itt evolúciós értelemben használom. Az ilyen felfedezések nem feltétlenül jól definiált események. Ennél tipikusabb, hogy szórványos történésekként jelentkeznek, melyek hosszú időperiódusokon keresztül mennek végbe, óriási számú, többé-kevésbé véletlenszerű belső kísérlet eredményeinek kiértékelését követően, melyek kapcsán fő szempont a profitábilitás (fejlesztett túlélőképesség bio-organizmusok kapcsán, avagy alacsonyabb entrópia a tudatos organizmusoknak).
AKE folytatódó evolúciója több és több komplexitást követel meg azon módokra és lehetőségekre nézve, melyeken keresztül AKE differenciálódást juttathat kifejezésre egy adott része és egy másik része között. Milyen alkalmak állnak rendelkezésére (lehetőségek) a dualizálásra? Sok mód létezik, melyeken át AKE állapotot változtathat, majd visszaváltozhat. Itt van néhány a legegyszerűbbek közül. AKE például felfedezheti a dualizálódás bipoláris és unipoláris módjait is. Az unipoláris mód (uniform, pozitív-torzultság, uniform, pozitív-torzultság, uniform és így tovább), leírható a következő formában: |sin(ωt)| (2-1 Ábra), avagy talán |sin(ωt)+1]/2, avagy sin²(ωt). Felveheti egy lineáris „fűrész” formáját (2-2 Ábra), avagy bármely más hasznos formát.
AKE oszcillálhat pozitív és negatív zavartállapotok között is (uniform, pozitív-zavar, uniform, negatív-zavar, uniform, pozitív-zavar, uniform, negatív-zavar, uniform, és így tovább). Ennek a típusú oszcillációnak a neve „bipoláris” és példának okáért felírható a következő formában: sin(ωt) (2-3 Ábra). Itt, a „pozitív” és „negatív” ellentétes zavartállapotokat reprezentálnak, úgymint jó/rossz, meleg/hideg, több/kevesebb, éles/tompa, világos/halvány, savas/bázisállapotú, éhes/jóllakott, gondolat/gondolattalanság, avagy bármi más, mely megfelel AKE természetének és újonnan lelt szenzibilitásainak. Figyelj fel rá, hogy elkerültem a térbeli ellentétpárok használatát (úgymint itt/ott, fent/lent és kint/bent) mivel a tér nem AKE natív konstrukciója és még nem került felfedezésre AKE által.
Amennyiben a matematikai (trigonometriai) funkciók, mint a sin(ωt) avagy |sin(ωt)| nem részei mindennapos valóságodnak, ne aggódj. Nem különösebben fontosak ezek a torzult vs. nem-torzult állapotok bináris természetének kapcsán. Csupán azért használom itt őket, hogy demonstráljam azoknak az egyszerű illetve komplex lehetőségeknek a tárházát, melyeket AKE felhasználhat „ennek” és „annak” definiálására, és mivel Természet Anya logikai oldala elfogult a szinuszoidokkal szemben. A fő üzenet itt nem más, minthogy AKE, hasonlóan bolygónk ősi biológiai sejtjeihez, valamiképpen halovány éberséghez jut arról, hogy képes változást eszközölni magán. A részletek, hogy miképpen változtat állapotot, nem fontosak ama koncepcionális Nagy Kép tükrében, melyet festünk.
AKE immár egy olyan szinten van, mely analóg az egy sejtből, avagy pár sejtből álló organizmusokkal, melyek abban az őslevesben lebegnek, mely bolygónk biológiai kezdeteit reprezentálja. Ami azt illeti, eme analógia tiszteletére, hívjuk ezt az AKE-ben jelentkező szinguláris relatív zavart egy valóság sejtnek.
A Fundamentális Processzus diktátumainak hatására, az éberség, bármely halovány is, mindig új lehetőségeket teremt magának, melyeket felfedezhet. Így, az evolúció következtében, AKE végül felfedezi, hogy egyazon időben két zavartállapotot tud létrehozni látszólag végtelen uniformitásához viszonyítva, majd hármat, majd négyet, majd százakat, majd milliárdokat, majd… Végső soron, egy megközelítőleg végtelen, praktikusan korlátlan egység könnyűszerrel menedzseli és támogatja azokat a mennyiségeket, melyek jóval túl vannak felfogóképességünkön. Mi magunk sejtek milliárdjaiból és milliárdjaiból épülünk fel. Folytatván analógiánkat a biológiai rendszerekkel, AKE most egy többsejtű, ám továbbra is roppant egyszerű behemót állapotában van. Itt egy sejt, ott egy sejt, mindenütt egy sejt … (valóság sejt), ám nincs struktúra, nincs rend, nincs specializáció, avagy funkció – még.
A valóság sejtekben azok típusa és száma szerint végbemenő növekedésnek hosszú időre kell megfelelő kihívást nyújtania, mivel minden egyes növekedési fázis új lehetőségeket kreál olyan új konfigurációk mellett, melyeket a nagyobb rendszer alkalmazhat. Hasonlóképpen, a rendszer minden új állapota új lehetőségeket és alkalmakat reprezentál a növekedéshez. Az éberség, a komplexitás, a hasznos növekedés ama potenciális állapotok számával nő, melyeket AKE profitábilisen felfedezni képes (evolúció útján történő elérés által). Mi történik következőnek? AKE hamarosan organizálásra kerül.
