Difference between revisions of "Hungarian Translation of MBT Front Matter Preface"

From My Big TOE Wiki
Jump to: navigation, search
(Created page with "Thomas Campbell: Nagy Mindenség Teóriám Magyar fordítás: Gyalog Zoltán Előszó: Egy Koncepcionális Orientáció A megfelelő perspektíva hiányában, a tiszt...")
 
m (Replaced content with "Work in process.")
 
Line 1: Line 1:
Thomas Campbell:
+
Work in process.
 
 
 
 
Nagy Mindenség Teóriám
 
 
 
 
 
Magyar fordítás:
 
 
 
Gyalog Zoltán
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Előszó: Egy Koncepcionális Orientáció
 
 
 
 
 
A megfelelő perspektíva hiányában, a tiszta rálátás pusztán adatot eredményez. A cél itt nem más, mint kezdeti látképet biztosítani az olvasónak az erdőre egy madártávlati perspektívából, mielőtt megkezdenénk benyomulásunkat az erdő mélységeibe. Ebben az előszóban ismertetni fogom, hová tartasz majd, és minek elérésére számíthatsz. Mindig hasznos tudnod hová tartasz, még akkor is, ha sejtelmed sincsen, hogyan fogsz elérni oda. Eme koncepcionális átrepülés célja, hogy minimalizálja a teljesen ismeretlen terület következtében jelentkező, dezorientáló hatásokat.
 
 
 
A valóságérzékelésed mind struktúrája, mind pedig tartalma szintjén kultúrafüggő. Ahogy egy tibeti Buddhista szerzetes és egy amerikai fizikus megjelöli a valóságot, éppoly hatalmas mértékben különbözik egymástól, mint a szavak, kifejezések és metaforák melyeket felhasználnának egy ilyen leírás megtételéhez. Valami, ami következetesnek és nyilvánvalónak tűnne az egyik számára, arra megtévedt, elveszett és távoli dologként tekintene a másik. Amennyiben képesek vagyunk felülemelkedni kulturális elfogultságainkon, hajlamosak vagyunk megkérdezni, de legalábbis eltűnődni azon: mely meghatározás a helyes, és melyik a helytelen? Egyértelműen inkompatibilisnek látszanak – szinte nyilvánvalónak tűnik, hogy nem lehet mindkettő egyszerre pontos és helyes. Amennyiben kifinomultabbak vagyunk, kérdezhetnénk, hogy az egyes leírások mely porciói helyesek illetve tévesek, és kísérletet tehetnénk lehetséges egyetértési pontok felkutatására, valamint azon területek definiálására, melyek beszámolónként exkluzívak. Ez egy hatékonyabb eljárás, ám továbbra is elhibázott.
 
 
 
Jóllehet a második közelítés sokkal kiterjedtebb, mint az első, a kettő közül egyik sem lel majd igazságot. Hogy melyik helyes és melyik helytelen, egy hibás kérdés – szűk, és zártkörű perspektívát jelenít meg. Melyikük működik, melyikük segíti hozzá hatékonyabban képviselőjét céljaihoz, mely célok produktívabbak, melyek vezetnek az indivídum növekedéséhez és előrehaladásához – boldogsághoz, megelégedettséghez és a mások számára való hasznossághoz? Ezek valamivel jobb kérdések, mivel praktikus eredményekre, valamint azokra a mérhető hatásokra fókuszálnak, melyekkel minden világnézet rendelkezik, mikor az indivídumra alkalmazzuk azokat – beleértve a másodlagos hatásokat, melyeket ezek az indivídumok gyakorolnak másokra. Mindazonáltal, valami fontos még hiányzik.
 
 
 
Az indivídum miképpen definiálja, realizálja, méri a megelégedettséget, a személyes belső növekedést, az életminőséget, valamint a világnézetek mindegyikéből levezethető individuális célok beteljesedettségének fokát? Mely sztenderd az, melyet összevethetünk e célok teljesítményeivel? Immár kérdések egy olyan készletével rendelkezünk, mely olyan potenciállal bír, ami vezetheti a fundamentális igazságot kutató személyes felfedezésünket. A Nagy Kép Jelentősége, valamint az érték fogalmai felváltották a kis képből származó helyes és helytelen fogalmait, mint az érdemlegesség elsődleges mértékegységét.
 
 
 
A fundamentális igazság, (Nagy Kép igazság, avagy egyszerűen Nagy Igazság) bár abszolút és egyformán jelentőségteljes mindenki számára, kizárólag az indivídum által végzett felfedezés útján ismerhető meg, az indivídum tapasztalatának kontextusában. Nem létezik egy bizonyos közelítés, mely helyes lenne mindenki számára. A „kis igazság” jelentősége ugyanakkor a megfigyelőtől függ, és annak természetes járuléka.
 
 
 
Az igazság minden kultúrában létezik. Csak akkor válik érthetővé az indivídum számára, amikor az adott indivídum kulturális nyelvén (szimbólumok, metaforák, és koncepciók formájában) fejeződik ki. A ''Nagy Mindenség Teóriának'' szándéka, hogy ezt a tudományos és metafizikai igazságot több kultúra és több tudományág határvidékei felől ragadja meg, hogy az észleleteket egyetlen, koherens, ön-konzisztens modell keretein belül prezentálja, melyet az objektív nyugati elme felfogni képes. Végtére is, egy NMT-nek (Nagy Mindenség Teória) '''mindent''' tartalmaznia kell, és magyarázattal kell szolgálnia '''mindenre'''. Ez egy roppant kihívás. Egy Nagy Kép Mindenség Teóriának tartalmaznia kell a metafizikát (ontológia, episztemológia, és kozmológia) éppúgy, mint a fizikát és a többi tudományt, egy szimpla, egy darabban szőtt, integráns valóságmodell képében. A ''Nagy Mindenség Teória'' témája pontosan ez.
 
 
 
Az igazság: igazság, ám egy igazság kommunikálása egy másik személy felé nehézkes vállalkozás, melyet a jelentést és interpretációt illető félreértések sorozata terhelhet. A Nagy Igazság, akár a bölcsesség, nem olyasvalami, amit megtaníthatsz, avagy egy könyvből megtanulhatsz. Az indivídumok által kell, hogy felfogásra kerüljön, saját tapasztalataik kontextusában. Mindegyikünk elérkezik egy bizonyos, a valóságról alkotott személyes megértéshez a fizikai és mentális tapasztalataink interpretálásán keresztül.
 
 
 
Mások tapasztalata legjobb esetben hasznos modell gyanánt szolgálhat – egy keretet adhat a megértéshez – egy perspektívát mely lehetővé teszi számunkra, hogy adatainkat oly módon fogjuk fel és értelmezzük, mely praktikus jelentéssel szolgál. A legjobb tanárok nem tehetnek többet, minthogy olyan konzisztens és koherens megértést ajánlanak a valóságról, mely hozzásegíti diákjaikat azon nagyobb perspektívák megleléséhez, melyek szükségesek a Nagy Igazság önerőből való felfedezéséhez. Egy efféle modell csak abban az esetben helyes és átfogó, amennyiben pontos magyarázattal szolgál minden adatra (fizikaira és metafizikaira egyaránt) minden időben minden körülmények között, bárki is alkalmazza. Egy modell hasznossága annak függvénye, mennyire pontosan magyarázza a tapasztalatok nyomán keletkező adatot. Egy jó modell viselkedése előrelátható. Meg kell tudnia magyaráznia, ami tudott, új, hasznos tudást kell nyújtania, és az Egészről alkotott, produktívabb megértésről kell gondoskodnia.
 
 
 
Amennyiben a Nagy MT valami jelentőségteljest kommunikál feléd azáltal, hogy unikális tudásoddal rezonál, úgy a valóság e bizonyos kifejeződése lényedhez illő. Amennyiben érintetlenül hagy, úgy meglehet, hogy egy más rátekintés a valóságra hatékonyabban beszél majd hozzád. A forma, melyet megértésed felvesz, nem szignifikáns – az eredmény az, ami számít! Amennyiben produktívabb megértéshez jutottál, úgy a megfelelő ősvényen haladsz. A valóság azon kifejeződése a helyes számodra, mely a leghatékonyabb módon mozdítja megértésedet a tanulás, növekedés, és egy magasabb minőségű létezés felé evolválás irányába. A ''Nagy MT'' nem az egyetlen hasznos kifejeződés, melyet a Nagy Igazság felvehet. Mindazonáltal, egyedülállóan átfogó valóságmodell ez, mely a nyugati analitikus közelítés nyelvét beszéli. E Nagy Mindenség Teória teljes mértékben integrál egy szubjektív, személyes és holisztikus világnézetet az objektív tudománnyal. Kelet és Nyugat összeolvadnak, nem pusztán, mint egymással kompatibilis, avagy egymás vonatkozásait megerősítő mixtúrák, hanem integráns, saját jogú oldattá.
 
 
 
Néhány ember, mikor a „modell” szót hallja, egy átméretezett modellt képzel el – a valós dolog egy miniatürizált verzióját. A ''Nagy Mindenség Teóriának'' semmi dolga sincsen átméretezett modellekkel. A modell egy intellektuális berendezés melyet teoretikusok annak érdekében használnak, hogy szilárdabb tudásra tehessenek szert egy absztrakt fogalomról. Gyakran kerülnek kifejlesztésre modellek, melyek kísérletet tesznek egy ismeretlen funkció, interakció, processzus leírására (jelenségek, melyek túlmutatnak kurrens, individuális tapasztalatainkon) a hatékonyabb felfoghatóság érdekében. A modell maga nagyfokú hasonlóságot mutathat a valósággal, melyet leír, avagy megjelölheti pusztán annak be- és kimeneti elemeit. Akárhogy is, '''ne keverd össze a valóságról alkotott modellt magával a valósággal. '''Kérlek, ismételd el ezt kétszer, mielőtt továbbhaladsz.
 
 
 
Amennyiben elég közvetlen tapasztalattal és mély megértéssel rendelkezel arról, hogy mi kerül modellezésre, a modell szuper-folyékonnyá válik. Közvetlen tapasztalat hiányában, a modell olyan megértést tesz lehetővé, melyet máskülönben lehetetlen megszerezni. Korlátos közvetlen tapasztalat birtokában, a modell lehetőséget biztosít, hogy korlátos tapasztalatodat elhelyezd a modell konzisztens, logikus struktúrájának kontextusában. Azok számára, akik elég tapasztalattal rendelkeznek, hogy kíváncsiságot tápláljanak, és praktikus kérdéseket fogalmazzanak meg, a modell jelentőségteljes értelmezéssel és magyarázattal szolgál oly adatok kapcsán (tapasztalat, információ, igazságdarabkák) melyek máskülönben reménytelenül véletlenszerűnek és kapcsolódás nélkülinek tűnnek.
 
 
 
A valóságmodell mely e trilógia során kerül felépítésre, lehetőséges nyújt számodra a valóság tulajdonságainak és karakterológiájának megértésére, tárgyalja, miképpen állsz interakcióban a valósággal, mi a valóság célja, mik a határai, a processzusai, funkciói és mechanizmusai a valóságnak. Megjelöli: mi, miért és hogyan (adott entitás természete, célja, és az azt kötő szabályok) áll folytonos interakcióban szubsztancia, energia, és tudat között. Felfedezed majd, hogy a különbségtétel az objektív, fizikai külső valóság és a szubjektív, nem-fizikai, elmét és tudatot rejtő belső valóság között teljes mértékben a megfigyelőtől függ, és relatív hozzá képest.
 
 
 
''Nagy Mindenség Teóriám'' leírja, ahogy azt meg kell tennie minden NMT-nek, az alapvető egységét, kontinuitását, és összekapcsolódottságát Mindennek, Ami Van. Szisztematikusan és logikusan levezeti a természetes kapcsolatrendszereket elme és anyag között, fizika és metafizika között, szeretet és félelem között, egyúttal demonstrálja, miként összekapcsolódottak egymással idő, tér, és tudat – mindezt a lehető legkevesebb feltevés használatával. Ezen felül, részletes leírással szolgál valóságunk leglényegesebb processzusairól – és arról, miképpen működik a valóság. Mint látni fogod, a ''Nagy Mindenség Teória'' eredményei egybecsengenek a tudomány kurrens adataival – ahogy látni fogod azt is, amint számos, régóta fennálló tudományos, filozófiai, és metafizikai problémát old meg.
 
 
 
A ''Nagy Mindenség Teóriában'' felfejlesztett modell nem az egyetlen helyes metafora, avagy leírás, mely a nagyobb valóság természetét tárgyalja. Mindazonáltal, e modell talán könnyebben érthető azok számára közülünk, akik hozzászoktak, hogy lokális realitásunkat a processzusok és az objektív okozatiság méréseinek nyelvén értsék meg. A valóságról alkotott materialista, avagy tudományos definíciót gyakorta hivatkozzuk „nyugatiként”, köszönhetőn annak az észleletnek, hogy a nyugati kulturális hitrendszer magja azon a feltevésen nyugszik, hogy a valóság egy érintetlen, objektív okozatiságra épül.
 
 
 
A ''Nagy Mindenség Teória'' úgy íródott, hogy a nyugati gondolkodás, avagy hozzáállás számára különösképpen megközelíthető legyen. A Nyugat nem rendelkezik, és sosem rendelkezett monopóliummal egy processzus orientált, materialista, és objektív közelítéssel a létezés és a valóság felé. Mi, nyugatiak talán vallásosabban kergettük a tudományt és technológiát, mint mások, illetve kétséget kizáróan egyedülálló kulturális dőlésszöget társítottunk saját, fogyasztás-alapú materializmusunk mellé, ám mindannak alapjai, amit nyugati hozzáállásként nevezek, a világon széles körben elterjedt, és növekszik minden irányban.
 
 
 
A tudomány és gépészet huszadik században elért szédítő sikerei bizonyítani látszottak hasznosságát, egyszersmind helyességét is e nyugati világnézetnek. Ennek eredményeként, számos ember, érkezzenek bár Keletről, Nyugatról, Északról, avagy Délről, objektív, materialista módon tekint a világra, mely leggyakrabban valamely kulturálisan megalapozott, tradicionális formát öltött, vallásos, avagy szociális dogmával koegzisztál.
 
 
 
Így, egy egyensúly, avagy, belső és külső szükségleteink egymásra utaltsága, olyan praktikus világnézetté evolvál, mely bátorítja a nyugati materialista produktivitást. Egy pragmatikus materializmus, mely az objektív okozatiságon alapszik, kerül felhasználásra egy manipulálható, racionális stabilitás látszólagosságának megteremtése érdekében a külvilágban, míg valamely hitrendszer gondoskodik a szükséges belső biztonságról a belső világban. Hogy eliminálódjék az egymással ellentétes világnézetek kapcsán érzett kényelmetlenség, e kétpólusú koncepcionális dichotómia alkotóelemeinek végpontjai tipikusan távol maradnak egymástól, és nem keverednek, ahogy nem is integrálódnak bármely jelentős mélység szintjén. Mindkettő felszínesen támogatja a másikat, amint kettejük elegye egy materiálisan fókuszált, felelősségteljes, felfelé törekvő munkást produkál, jó munkamorállal, kooperatív értékekkel, lelki függőségek kialakítására való hajlammal, és nagy fájdalomküszöbbel.
 
 
 
Mivel a nyugati gondolkodásmód növekszik, és szapora sebességgel terjed, és mivel az emberi szellem ilyen környezetben gyakrabban hervad el a metaforikus szőlőtőkén, semmint érhetne be, így kiváltképpen fontos egy olyan ösvény felrajzolása, mely e bizonyos gondolkodásmód fogalmai, nyelvezete és metaforái szintjén vezet a nagyobb valóság megértéséhez. Mint az amerikai kultúra egy produktuma, és, mint tudós, vállalkoztam egy modell megalkotására a nagyobb valóságról, mely nem pusztán racionálisnak tűnik az objektív nyugati hozzáállás számára, ám egy oly átfogó, teljes, és akkurátus modellt nyújt, melyre a nyugati tudomány építkezhet.
 
 
 
''Nagy Mindenség Teóriám'' olyan megértést kínál a valóságról, melyet mind tudomány, mind filozófia haszonnal alkalmazhat – eredeti perspektívát nyújt, számos tradicionális akadémikus és praktikus tudományág gazdagítása mellett jelentősen hozzájárul a fizika és metafizika bővítéséhez.
 
 
 
Mikorra befejezed a 6-os szekciót, nem pusztán a Nagy Kép fizikájának és a Nagy Kép metafizikájának lettél kitéve, ám a Nagy Kép pszichológiájának, biológiájának, evolúciójának, filozófiájának, számítógép tudományának, mesterséges intelligenciájának, és tudományfilozófiájának is. Még a matematikusok elé vetendő NMT-csont is van – új fraktál koncepciókat ismernek majd meg, és felfedezik, hogy a geometrikus fraktálok miért kreálnak hasonlatosságot a természetben fellelhető alakzatokhoz. Megtudod majd, hogy Albert Einstein és mások miért nem voltak képesek kifejleszteni az Egyesített Mező Teóriát, és miért maradtak frusztrációterhesek a legfrissebb erőfeszítések egy sikeres NMT produkálására.
 
 
 
A probléma mellyel fizikusok most néznek szembe a valóság konzisztens leírását illetően, legfőképpen annak eredménye, ahogy az időt, a teret, az objektivitást és a tudatot definiálják. Kurrens elképzeléseik eme alapvető fogalmakról olyan korlátokat tartalmaznak, melyek hibás kulturális hiedelmekben gyökeredznek. Eme hit-indukált vakság az, mely tudományos paradoxonokat hoz létre (mint a részecske/hullám dualitás, avagy az összetartozó párok közötti azonnali kommunikáció). Amint Einsteint rámutatott több mint fél évszázaddal ezelőtt, tér és idő, amint mi interakcióban állunk velük és tapasztaljuk azokat, illúziók. Sokan a huszadik és huszonegyedik század legkitűnőbb tudósai közül realizálják ezt a tényt, ám nem tudták és nem tudják, mit kezdjenek vele, és hogyan haladjanak tovább. Problémájuk a perspektívájuk volt – a valóságot illető koncepcióik túlságosan korlátosak (csak a kicsi képre szorítkozóak) voltak ahhoz, hogy tartalmazhassák a választ.
 
 
 
Albert Eintsein tér-idő mezeje (amint Einstein nevezi azt Egyesített Mező Teóriájában) egy nem-fizikai mezőt jelölt meg minden anyag, és, általánosságban, valóság alapjaként, közelebb helyezve ezzel a tudományt az igazsághoz, ám nem méltányolta a tér és idő diszkrét digitális tulajdonságait, avagy a tudat szerepét, mint az elsődleges energiamező (szemben a tér-idővel). Einstein tanítványa és kollegája, a nagyszerű kvantum fizikus David Bohm (együtt némely legkiválóbb Kvantum Mechanikusokkal, beleértve Niels Bohr-t, Werner Heisenberg-et, és Eugene Wigner-t) felfedezték a tudati kapcsolatot, ám nem vették észre a digitális kapcsolódást és a Nagy Képet.
 
 
 
A jelenkori fizikus Edward Fredkin digitális fizika mozgalma megejti a digitális kapcsolat leírását (szakaszolt idő és tér) és a helyes irányba halad, akárcsak Einstein, Bohr és Bohm, ám nem veszik észre a szolid kapcsolatot a tudattal. A digitális fizika még nem fedezte fel, hogy a tudat '''a''' számítógép. Mindannyian elmulasztják méltányolni fizikai objektív okozatiságunk természetes korlátait, ahogy olyan koherens víziót sem képesek nyújtani a Nagy Képről, mely mindent mindennel összeköt. Nem pusztán eme egyszerre ősi és jelenkori valóság-puzzle elemeit vételezed majd szemre e trilógia során, ám azt is meglátod, miképpen illeszkednek egybe – filozófia és tudomány, elme és anyag, normál és paranormális – egyetlen, koherens Nagy Képpé.
 
 
 
Hallasz még a fent említett tudós úriemberekről, ahogy minden idők legkitűnőbb nyugati gondolkodóiról is, a 6-os szekció során, ahol integrálom a ''Nagy Mindenség Teória'' koncepcióit a tradicionális nyugati tudomány és filozófia tudásanyagával.
 
 
 
A ''Nagy Mindenség Teória'' egyet jelent egy tudományos és logikus túrával a valóságban, mely túra jelentősen meghaladja azokat a pontokat ahol Einstein és más csúcs tudósok frusztrációban feladták. Amint a korlátok eltávolítódnak gondolkodásodból, világosan látni fogod frusztrációjuk forrását, hogy miért és hogyan ragadtak meg, ahogy látod majd a megoldást is, amit ők nem találtak meg, avagy nem értettek meg. A tény, hogy mindez egy nem-technikai expozíció, mely mentes kis kép valóságunk matematikai nyelvétől, valójában egyáltalán nem gyengeség – még egy merőben tudományos perspektívából szemlélve sem. Hogyan lehetséges ez? Amint előrehaladsz a Nagy Mindenség Teóriában, meg fogod érteni a '''természetes''', fundamentális, és elkerülhetetlen korlátokat, melyek a kis kép logikáját, tudományát, és matematikáját sújtják.
 
 
 
Megmutatom, miképpen áll kapcsolatban a fizika, miképpen származtatható a fizika a metafizikából. Ezeken felül az elme, tudat és a paranormális szolid tudományos magyarázatot nyernek, mely alapjául szilárd teoretikus alap szolgál. Nem feltétlenül oly módon, ahogy a tradicionális tudomány abban reménykedne, avagy elvárná – ám, amint felfedezed majd, non-tradicionálisnak lenni szükségszerű erő, nem pedig elkerülhetetlen gyengeség.
 
 
 
A tudás evolúciója megköveteli, hogy előbb-utóbb az igazság sikerre lépjen, míg a hamisság önmegsemmisítés áldozatává legyen. Jóllehet a kulturálisan megerősített vélemény konszenzusa jellemzi a modern napokat, a mérhető eredmények kell, hogy dominálják a rákövetkezendőeket. A ''Nagy NMT'' értéke és sikere abban mérendő, mely személyes és objektív eredmények produkálására képes. Kizárólag az igazság képes szignifikáns, konzisztens eredmények produkálására. Ezzel ellentétben, a hamisság jeleskedik kijelentésszerű hitek, argumentációk és vélemények produkálásában. Nyisd meg elmédet, maradj szkeptikus, csak a szignifikáns, mérhető eredmények nyomon követésére törekedj, és hagyd, hogy a víz saját tempójában mossa a partokat.
 
 
 
A Nagy NMT egy olyan valóságmodell formáját ölti fel, mely egy szinten szükségszerűen szokatlan, de könnyen érthető. Felfedezőutat kínál a tudati evolúció tudományos és filozófiai implikációiról, egy tárgykörről, mely kritikus jelentőséggel bír mindannyiunk számára.
 
 
 
Mivel ennek a tartalomnak merőben új tudományos és valóságparadigmákat kell felfejlesztenie, így elkerülhetetlen egy kimerítő prezentáció, mely rávilágít a kulturálisan berögzült gondolatminták korlátaira – egy cél, melyet nem lehet egyszerre könnyen és hatékonyan elérni. Egy ilyen mélyreható, több tudományágat felölelő analízis jobban illik egy trilógiához, semmint egy tömörebb, tradicionális tudományos értekezéshez.
 
 
 
E trilógia fókuszpontja arra a jelentőségre irányul, melyet a Nagy NMT minden egyes olvasó számára nyújthat. E könyvek neked íródtak – tónusukat inkább találod majd személyesnek, semmint általánosnak, tapasztalatok és koncepciók megosztásának, semmint egy leckének egy szakértőtől. E tartalommal való, potenciális személyes interakciód az, mely belekezdett kifejlesztésébe, és mely vezérli is azt.
 
 
 
Mint látni fogod, egy széleskörű tapasztalattal rendelkező, nyitott, logikus, és szkeptikus elme sokkal inkább lesz segítségedre, mint a technikai háttér. A kis kép valóság részletei természetüktől fogva erősen technikaiak, a modern tudomány és matematika kizárólagos területei. Másfelől, a Nagy Kép valóság hozzáférhető és megismerhető '''bárki''' számára, aki nyitott elmével és akarattal rendelkezik, hogy alkalmazza azokat. Semmiféle edukációs háttérnek, avagy technikai tudáskövetelménynek nem kell megfelelni ahhoz, hogy érhető legyen, mi itt bemutatásra kerül.
 
 
 
Három fő kihívás létezik, melyeket teljesíteni kell annak érdekében, hogy a ''Nagy Mindenség Teória'' kulcsrakészen átadható legyen. Először, ingujjaimat feltűrve és a lámpákat felkapcsolva, a metafizika némely porcióját fizikává kell fordítanom, mivel szándékomban áll az egész valóság leírása – elme és anyag, normál és paranormális – nem pusztán az anyag és normál vonatkozásoké. Következésképpen, a metafizika az, ahol kezdenem kell – jelenkori fizikánk természetesen következik majd a metafizikából. A második kihívás úgy tálalni eme elkerülhetetlenül messzire vezető tárgykört, mely egyszerre válik érdekessé, könnyen olvashatóvá, intellektuálisan megkapóvá, és nem-fenyegetővé. Ennek érdekében olyan formátumot használok, mely egy, az olvasó és köztem zajló, kötetlen, szemtől-szembeni beszélgetés karakterológiáját mutatja. A harmadik kihívás, hogy a ''Nagy MT'' hiteles legyen és maradjon – hogy teljes mértékben logikus legyen, miközben hatékonyan megmagyarázza kollektív és individuális tapasztalataink adatait.
 
 
 
Szükséges lehet a kulturálisan kondicionált mentális reflexek felülvizsgálata, általánosítása, és kiszélesítése. A tény, hogy e trilógia tartalmának némely porciója nagy valószínűséggel túlesik személyes tapasztalataidnak komfortos és ismerős tárházán, nehézkes kommunikációs problémát jelent mindkettőnknek. A ''Nagy MT'' nem csak azt követeli meg, hogy túlgondolj-a-dobozon, de azt is, hogy túlgondolj-a-focipályán (hacsak nem, hogy túlgondolj-az-univerzumon) is. Kihívás intéztetik majd feléd, hogy felülkerekedj mélyen beágyazott kulturális rögzültségeken annak érdekében, hogy elég magasra mászhass a hegyen ahhoz, hogy jó kilátás nyíljék.
 
 
 
A modern tudomány és technológia csak most gondoskodik a kombinált tudás megszerezhetőségéről, mely tükrében a metafizika megérthetővé válik. Nem kéne, hogy meglepő legyen, hogy a tudomány, az ismeretlent illető fáradhatatlan felfedezési kísérleteinek következtében egy nap a létezés gyökereihez kellene, hogy elérkezzék. Mint kiderül, a valóság természete rendelkezik egy objektív, és egy szubjektív komponenssel is. A ''Nagy MT'' gondoskodik egy merőben tudományos, objektív Mindenség Teória megépítéséről, mely a valóság minden aspektusát teljes mértékben általános módon láttatja. Ezen felül, gondoskodik egy figyelemreméltóan praktikus, személyesen jelentőségteljes megértésről a szubjektív tudatot illetően, illetve megmagyarázza, miként állsz kapcsolatban a nagyobb valósággal te, mint indivídum. Hogy méltányold és mélyen megértsd a tudat személyes és szubjektív természetét, ahhoz saját Nagy MT-t kell növesztened. Egyik legfőbb célja a Nagy MT-nek, hogy felvértezzen téged a logikus koncepcionális kerettel, az építőanyagokkal, a szerszámokkal, és az útmutatásokkal, melyek ahhoz szükségesek, hogy függetlenül megépíthesd a saját Nagy MT-det.
 
 
 
A ''Nagy Mindenség Teória'' gondoskodik mind az alapról, mind a struktúráról melyekre szükséged lesz ahhoz, hogy objektív és szubjektív tapasztalataidat egyaránt hatékonya értelmezhesd. Személyes Nagy Megértésednek a Nagy Igazságról elsődlegesen a saját közvetlen tapasztalatodból kell folynia – nem pusztán az intellektusodból. E trilógia összevonja objektív és szubjektív tapasztalatodat egyetlen, az egész lényedet illető koherens megértéssé.
 
 
 
Kérlek, vedd figyelembe, hogy nem azért tettem a birtokos jelzőt a trilógia címébe, hogy szerzőségemmel kérkedjek. Ahogy a cím nem jelenti sem az általánosság, avagy a bárki által való alkalmazhatóság hiányát sem. Az „ÁM” a „Teóriám”-ban egy állandó emlékeztetőül szolgál arra nézvést, hogy e valóságmodell nem szolgálhat '''személyes''' Nagy Mindenség Teóriádul mindaddig, amíg nem '''személyes''' tapasztalatodra épül. Másfelől, a személyes és szubjektív tapasztalat csupán egyetlen darabka a valóság puzzle darabkái között. A tradicionális tudomány objektív fizikai világában, a Nagy MT átfogó valóságmodellt szállít, mely tartalmazza a modern tudományt, leírja objektív anyagi valóságunkat, és univerzálisan alkalmazható. A jelenkori fizika úgy kerül bemutatásra, mint egy alapvetőbb princípiumokból álló készlet kivételes esete. Miután elolvasod a ''Nagy MT'' teóriát, jobban megérted majd az univerzális (objektív) és a személyes (szubjektív) természetét mind az érzékelésnek, a tudatnak, a valóságnak és a Nagy Mindenség Teóriáknak. Megtanulod annak méltányolását, hogy a nagyobb realitás túlterjed az objektív okozatiságon, az intellektuális erőfeszítésen, minden egyes indivídum szubjektív elméjéig hatolva. Az '''én''' Mindenség Teóriám a kilövőállomás. A '''te''' Mindenség Teóriád a célállomás.
 
 
 
Egy személyes Nagy MT szükséges, mivel a nagyobb realitás, akárcsak tudatod, rendelkezik egy szubjektív komponenssel, ahogy egy kollektív objektív komponenssel is. A nagyobb realitás nem méltányolható, avagy érthető meg teljes mértékben pusztán az arról való tanulás, avagy olvasás által. Meg kell tapasztalnod. Ezen felül, a Nagy Képet illető megértésed elegendően mély kell, hogy legyen ahhoz, hogy képes légy integrálni szubjektív tapasztalatodat a külvilágban megosztott objektív tudásoddal, ellenkező esetben mindkettő felszínes marad. A tradicionális tudósoknak és egyéb, bal félteke centrikus analitikus típusoknak az iménti mondat gyanúsan a valós tudomány és a hókuszpókusz mixtúrájának tűnhet. Nem így van, ám egy megfelelően szkeptikus elmének meglehet, mindhárom könyvet meg kell emésztenie, mielőtt ez nyilvánvalóvá válik.
 
 
 
Olyan konklúziókhoz érni el, melyek alapjául feltételezett tévedhetetlenség, avagy kulturálisan, személyesen, szakmailag beágyazott paradigmák és dogmák látszólagos igazságtartalma szolgál, nehézzé teszi majd a nagyobb valóság megértését. A változás, és új gondolkodásmódok gyakran traumatikusak, nehezen integrálhatóak, és általánosságban nem szívesen látottak. A változást illető ellenállás ösztönszintűen automatikus; ragaszkodunk az ismerős gondolkodásmódokhoz, a biztonság és kényelem miatt, melyeket nyújtanak. Nem könnyen veszünk észre számunka ismeretlen mintákat. Kész kell légy rá, hogy felülkerekedj a félelmen, és felülemelkedj a magad által magadra szabott hitvakságon, ha sikerrel akarsz jó rálátást nyerni a Nagy Képre.
 
 
 
Az elkövetkező oldalakon felfedezzük a valóság-vadont. E trilógia témája a hogyanok és a miértek feltérképezése mindannak tükrében, ami létezik. Éppúgy szól fizikáról és metafizikáról, mint világodról és más világokról. Témája a kezdetek, végpontok, elme és anyag, értelem és cél – ahogy szól személyes tudatod minőségéről is.
 
 
 
Intellektuális megértésed a valóságról melyben létezel, melynek része vagy, csupán kezdet – egy hely, ahol kezdesz. A legfontosabb cselekedet, az igazi szórakozás azután veszi kezdetét, miután elolvastad a trilógiát, és belekezdesz mindannak alkalmazásába, amit a valóságról és a Nagy Képről megtudtál, és mely elkísér egész életedben – szakmai és személyes értelemben egyaránt.
 
 
 
Jóllehet hamarost megtudod, hogy több dologgal szolgál a valóság, mint teóriákkal és tényekkel, itt van egy tény, melyet érdemes megfontolnod, mielőtt elindulsz: a Nagy Igazság, miután megértésre és asszimilálásra kerül, minden esetben módosítja a szándékaidat, és kikerülhetetlen személyes változáshoz vezet.
 

Latest revision as of 09:45, 28 July 2012

Work in process.